Kényszervállalkozókat szül a válság

Itthon minden ötödik-hatodik magyar állampolgárra jut egy vállalkozás- derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból - ami összesen több, mint 1,68 millió regisztrált gazdasági szervezetet jelentett tavaly, szemben a két évvel ezelőtti 1,65 millióval.

A gazdálkodó szervezetek között azonban nagy számban vannak a kényszervállalkozók, kettős foglalkoztatásúak, akik vállalkozókként valójában csak fizetésüket veszik fel az őket alkalmazó cégtől. Erre lehet következtetni a leadott adóbevallásokból, mely szerint gazdasági tevékenységet valóban végző vállalkozások, azaz működő gazdasági szervezetek száma 2007-ben csupán 688 ezer volt. Ezek alapján a hazai vállalkozásoknak csupán alig több mint 40 százaléka végez érdemi tevékenységet.

Becslések szerint a valós kis- és középvállalkozások (kkv) száma 120-130 ezerre tehető, ráadásul az uniós mércével nagyvállalatnak tartott cégek száma ma Magyarországon alig haladja meg az ezret.

Az adócsalásba kényszerített munkavállalók legális foglalkoztatásba terelése a következő években nem lesz egyszerű folyamat. Most ugyanis nem várható a munkanélküliség olyan gyors csökkenése, mint 1993-94-et követően, amikor is a külföldi cégek nagy számban találták meg Magyarországot - véli Tóth István János, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézetének (MTA KTI) tudományos főmunkatársa.

Az internetes cégtárat is működtető Opten Informatikai Kft. stratégiai igazgatója szerint a kényszervállalkozás Magyarországra jellemző probléma, a környező országokban, s különösen Szlovákiában a kedvező adórendszer miatt elvétve találni ilyet. Nem véletlen, hogy az utóbbi időben több magyar cég is áthelyezte székhelyét Szlovákiába és munkavállalóit is ott jegyeztette be.