Megérkeztek a listák! Célkeresztben a bedőlt vállalkozások

A kockázatkezelési szakértő, Dun & Bradstreet Hungária Kft elkészítette elemzését, mely 2007-2009 vonatkozásában vizsgálja a magyar gazdaságban a vállalkozások összetételét, az iparágak jelentőségének, kockázatosságának állapotát, változását, a fizetési késések alakulását.

Társas vállalkozások száma, összetétele, új cégalapítások

A társas vállalkozások száma a rendszerváltás óta folyamatosan gyarapszik, és ezt a válság sem állította meg. A 2007-ről 2008-ra bekövetkező 5,65%-os cégszám-bővülési lendületet 2008-ról 2009-re egy szerényebb, de még mindig jelentős 4,44%-os gyarapodás követte, a növekedés üteme tehát lassult. Érdekes kérdés, hogy a válság mennyiben rendezte át az egyes szektorok jelentőségét. 2007-hez képest jól megfigyelhető, hogy a hagyományos, elsősorban gyártó és nagykereskedelmi cégekkel szemben a szolgáltató cégek felé tolódott el a cégek darabszám szerinti összetétele.

A legtöbb céget, több mint 14%-ukat változatlanul a szakmai, tudományos tevékenység alatt (tanácsadás, mérnöki, reklámipar, további szakértői tevékenységek, pl. jogi, adó) aposztrofált vállalkozások körében regisztrálják, a cégek közel 11%-a pedig a kiskereskedelemben ténykedik. Szám szerint a harmadik legnépesebb szakmát az építőipari cégek képviselik közel 10%-os arányukkal, és részarányuk a sok megszűnés és fizetésképtelenségi eljárás ellenére a folyamatos utánpótlás miatt még növekedett is az elmúlt 2 év során. A legtöbb új cégalapításra szintén ebben a három szektorban került sor. 2008-ról 2009-re két szakmában csökkent a cégek száma, méghozzá a textiliparban és a vegyiparban.

Érdekesség, hogy a legnagyobb mértékben, közel 13%-al a pénzügyi, biztosítási tevékenységet űző cégek száma növekedett, a válság generálta pénzügyi bizonytalanságban történő eligazodás támogatásában, magánszemélyek és cégek forráshoz juttatásában, megfelelő befektetési tanácsok nyújtásában sokan jó üzletet látnak.

2009-ben Fejér, Pest és Hajdú-Bihar megye könyvelte el a legnagyobb cégszám-növekedést, míg a sort Tolna Vas és jócskán leszakadva Szabolcs-Szatmár-Bereg megye áll, ahol mindössze 0,59%-kal működött több cég 2009 végén, mint egy évvel korábban. A cégek földrajzi koncentráltsága tovább fokozódott, közel 54%-a a cégeknek Budapesten és Pest megyében működik.

A válság az új cégalapítások ütemét legjobban az ingatlanügyletek terén törte meg, ahol több mint 40%-kal kevesebb új cégalapításra került sor, mint 2008-ban.

Fizetési határidők, fizetési késedelmek

A vevőknek nyújtott, számlákon szereplő fizetési határidő 2007-ről 2008-ra még nőtt, 2009-ben azonban már csökkent a bizalom fokozatos mérséklődésével, de nem jelentős mértékben.

2009-ben a számlákon rögzített átlagos fizetési határidő 30,5 nap volt. A számlák közel 50%-át fizették ki a cégek határidőben, másik felével azonban késtek, és ha már késtek, akkor a kifizetéssel vártak is átlagosan 21 napot. Egy késve fizetőnél tehát átlagosan majdnem 52 napot kellett várnia a szállítóknak számláik ellenértékének a kiegyenlítésére. Ez 2007-ben még 47 nap volt. A legnagyobb késedelemmel fizető szektorok listája évek óta hasonlóan alakul, mindegyiknél 30 napnál nagyobb késedelem a jellemző csúszás esetén, ezek az ingatlanos cégek, az építőipar, papíripar, fafeldolgozás, és érdekes módon az infokom szektor.

Földrajzi összehasonlításban Veszprém megye cégei lehetnek büszkék magukra, 2009 legfegyelmezettebben fizetői díja őket illeti, ezzel szemben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nem könnyű helyzetben lévő vállalkozói tudták a legnagyobb késedelemmel egyenlíteni számláikat 2009-ben. Érdekes évközi trendeket figyelhettünk meg 2009 során, több időszak volt, mikor a késvefizetések aránya csökkent, és javult a fegyelem, amit a szállítók növekvő bizalmatlansága, szorosabb vevőellenőrzési, minősítési rendszerek, és szigorúbb behajtási folyamatok sarkalltak. A fizetési késedelmek összesítése és vizsgálata kiváló eszköz a fizetésképtelenség bekövetkeztének előrejelzésében.

Fizetésképtelenségi eljárások, szektoriális kockázatok

A fizetésképtelenségi eljárások száma 2009-ben ismét rekordot döntött, bár az eljárások számának növekedése még azonos bedőlési szint mellett is egyértelmű folyománya a cégek számában bekövetkező növekedésnek. Minél több cég működik, annál több céget érinthetnek ilyen eljárások. A szomorúbb tény az, hogy a bedőlési valószínűség, tehát a működő cégekre vetített fizetésképtelenségi eljárások aránya is növekedett. 2007-ben a cégek 2,21%-a, 2008-ban kis növekedést követően 2,34%-a, míg 2009-ben drasztikusabb növekedés után a vállalkozások 2,84%-a nem tudta szállítóit fizetni, és így fizetésképtelenségi eljárás indult ellene.

A 2009-es év legnagyobb bedőlést produkáló szektorainak élére került az építőipar, pedig 2008-ban még elég jól szerepeltek a többi szektorral szemben. Korábbi, alacsonyabb kockázatot képviselő pozícióikból többen kerültek fel a magas kockázatú listára, így a szállítás, raktározás terén működő vállalkozások, és nem meglepő módon a gépjármű kereskedők, szervizek.

A megyék listáját a tavalyi évhez hasonlóan Pest megye vezeti, Győr-Moson-Sopron megye cégei zárkóztak a második helyre. A Főváros cégei a tavaly második helyről a negyedik helyre csúsztak. Veszprém megye a kedvező fizetési tapasztalatok mellett alacsony bedőlési arányt is produkálva az 5. helyen végzett.

Mi várható 2010-ben?

A statisztikai és szakértői alapokon nyugvó D&B Failure Score azt mutatja meg, hogy adott cég milyen valószínűséggel kerül fizetésképtelenségi eljárás alá. Értéke minél nagyobb, annál kevésbé kockázatos egy cég, az alacsonyabb értékek magasabb kockázatot jelentenek. Demográfiai, pénzügyi, fizetési és egyéb gyűjtött adatok alapján, dinamikusan, a cégeket a gazdaság egészéhez viszonyítva értékeli.

Az összes minősített cég Failure Score értékeinek átlaga, mely a társas vállalkozások egészének állapotát jellemzi, 2009 során folyamatosan csökkent, és az év utolsó napján az év legalacsonyabb, tehát legmagasabb kockázati szintet mutató értékén végzett, azonban a csökkenés üteme lassult. Ez arra enged következtetni, hogy 2010-ben változatlanul magas bedőlési aránnyal kell kalkulálnunk, vélhetően újabb rekordok dőlnek meg, azonban a romlás lassulása némi bizakodásra is okot ad. Egy biztos, a válság végéről még nem beszélhetünk.