Rekordok dőlnek meg: hova fegyverkezik a világ?

A civil légitársaságokkal szemben a hadászati légi ipart elkerülte a válság, de a Sipri kutatói szerint ők is, és a fegyvergyártók is hamarosan árbevétel csökkenéssel kell, hogy szembenézzenek.

A békefenntartó intézkedésekre költött összegek tavaly 11 százalékkal nőttek, amely bővülésből természetesen a hadászati cégek is profitáltak. A legnagyobb békefenntartó projektek Darfurban és a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajlottak. Ezen a téren rekord is született: 2008-ban vett részt ugyanis a legtöbb ember ilyen intézkedésben, összesen mintegy 187 586 fő.

2007-ben a 100 legnagyobb hadászati eszközöket, repülőket és fegyvereket gyártó cég 347 milliárd dollárnyi árbevételre tett szert. A cégek szinte mindegyike amerikai, vagy európai volt: a teljes forgalom 61 százalékát 44 amerikai cég bonyolította le, 31 százalékért pedig 32 európai cég volt felelős. A maradék néhány cég orosz, japán, izraeli, illetve indiai tulajdonban van.

A Sipri adatai szerint 2002 óta a top 100 fegyvergyártó cég forgalma mintegy 37 százalékkal emelkedett. A legnagyobb ezek közül az amerikai Boeing, amely 2007-ben 30,5 milliárd dollárnyi forgalmat bonyolított a hadiiparban. A brit BAE Systems a második helyen végzett, 29,9 milliárd dolláros forgalmával.

Ami az egyes országok hadiiparra fordított kiadásait illeti, itt is az USA vezeti a rangsort, a 58 százalékot kihasítva a globális tortából, de Kína és Oroszország az elmúlt években jelentősen csökkentette lemaradását ezen a téren.

Ezzel szemben a Közel-Keleten némileg csökkentek a kiadások 2008-ban, amit a Sipri átmeneti jelenségnek titulál, hiszen számos ország ebben a régióban most tervez nagyobb beruházásokat. Ráadásul ott van kivételnek Irak, ahol tavaly 133 százalékkal többet költöttek hadászatra, mint 2007-ben.

A békekutató intézmény szakértői szerint azonban a hadikiadások növelése számos országban súlyos problémákhoz vezethet, még a gazdagabb országok esetében is. Az USA-ban például Bush 8 éves elnöksége alatt a második világháború óta nem látott szintre emelkedtek a védelmi iparra fordított összegek, ami erősen megcsapta az állami költségvetést.