Növekvő adókockázat a kkv-knál

Az adóhatóság megállapításai szerint a nettó adókülönbözetek döntő része - 2008. első három negyedévében több mint 80 százaléka - összesen 312,7 milliárd forint az általános forgalmi adóhoz kapcsolódott, akár adóminimalizálás, akár körbeszámlázás révén. "Nem is gondolnák a vállalkozások, hogy a tevékenységük ellenértékének leszámlázása mennyi buktatót rejt magában." - hangsúlyozza Gerendy Zoltán a BDO Forte a BDO Forte Könyvvizsgáló, Adó- és Pénzügyi tanácsadó cég ügyvezető partnere és hozzáteszi: "Ha nincs összhang a szerződés, a számla és a teljesítési igazolás között, akkor máris megkérdőjeleződik, hogy valós volt-e az adott gazdasági esemény, holott az is lehet, hogy egyszerűen félreértelmezték az új áfa törvényt."

Az adószabályozás önmagában is többféle kockázatot rejt magában Magyarországon: nem kiszámítható az adóváltozások időbelisége, időnként nem biztosított az átláthatóság, és sokszor az egyes szabályok sem egyértelműek - értékeli a helyzetet Gerendy Zoltán: "Rendszeres, hogy évről évre olyan jogszabályi változásokat is bevezetnek, majd néhány hónap után korrigálnak, amelyeket más EU tagállamokban egy évvel korábbi kihirdetés és oktatás előz meg."

A nemzetközi gyakorlattal összehasonlítva nálunk az egyik legmagasabb a jogalkalmazókra háruló adóadminisztráció költsége, ami egyben jelentős elvonásokkal is párosul. "Mindezen tényezők miatt viszonylag magas az adókikerüléssel elérhető nyereség mértéke, ami sok esetben ahhoz vezet, hogy a vállalkozók jelentős adókockázatokat halmoznak fel." - figyelmeztet Gerendy Zoltán.

Kifejezetten a magyar magántulajdonban lévő cégekre jellemző - ahol a menedzsment és a tulajdonos rendszerint ugyanaz a személy - a tulajdonosoknak nyújtott kölcsönök összegének növekedése. Ez a pénzügyi megoldás bizonyos esetekben rejtett osztalék felvételt takar. Az adóhatóság viszont többször folyamodik a magánszemély tulajdonosok, vagy éppen kölcsönt adók vagyonvizsgálatához, ami többségében jelentős megállapítással jár. Az uniós országok közös ellenőrzései pedig még tovább növelik a szabálytalanságok, adóhiányok feltárásának valószínűségét.

Az alultőkésítés és az aránytalanul magas tulajdonosi kölcsönök adózási következményekkel - társasági adóalap növeléssel is - járnak, amit időnként a társaságok nem akarnak figyelembe venni. A nyereség eltüntetésének egyik igen kockázatos módja, amikor az anya-leányvállalati kapcsolatban lévő cégek egyike olyan számlát nyújt be a másikhoz, ami nem felel meg a piaci viszonyoknak. Ha például a külföldön bejegyzett anyavállalat magasabb áron számlázza a szolgáltatatását a magyar leányvállalatnak, mint a tényleges teljesítés értéke, akkor a hazai leányvállalatnál ez az akció alkalmas a nyereség eltüntetésére. "Az adózási szabályok a szokásos piaci árat kérik számon ilyen esetben, s az ettől való eltérés utólag adóalap korrekciót von maga után, aminek az elmaradása jelentős adózási és egyes esetekben likviditási kockázatot is rejt magában." - hangsúlyozza Gerendy Zoltán, és hozzá teszi: "A kapcsolt vállalkozások közötti transzferár képzésről kötelező nyilvántartást vezetni, ezek elmaradása nyilvántartásonként 2 millió forint bírságot vonhat maga után."