Kapard ki magadnak a gesztenyét! - Mit kell tudnod hozzá?

Sorozatunk előző részét a közbeszerzési eljárás összeférhetetlenségi szabályainak szenteltük. Bemutattuk, az eljárás kiíróinak, az előkészítésben, lebonyolításban részt vevőknek milyen kritériumoknak kell megfelelniük. Jelen cikkünk témájául az ajánlattételi felhívás ismertetését választottuk.

Ott akarsz lenni a pénzosztásnál? Akkor olvasd ezt el! (2007. december 5. 12:00 )
Zavarosban halásznál? Lerántjuk a leplet a közbeszerzésekről! (2008. január 3. 12:00)
Zseb(be)pénz vagy tisztességes forrás? - Kalauz a közbeszerzésekhez (2008. február 7. 12:00)
Hogyan zajlik a nagy pénzek osztása? (2008. március 4. 12:00)
Összeférhetetlenül a közbeszerzésben (2008. április 4. 5:55)

Az eljárás megkezdése

Mint arról már sorozatunk egyik korábbi részében is megemlékeztünk, a közbeszerzési eljárás az ajánlati, részvételi felhívás feladásával, az ajánlattételi felhívás megküldésével veszi kezdetét. A nyílt közbeszerzési eljárás ajánlati felhívás közzétételével indul meg, melyet az ajánlatkérőnek hirdetmény útján kötelessége közzétenni.

A hirdetmény közzététele

A közbeszerzési törvény (Kbt.) hirdetmény közzétételén az Európai Unió Hivatalos Lapjában, valamint a hirdetmények elektronikus napilapjában (TED) történő közzétételt kell alapesetben érteni, természetesen ezektől a törvény az egyes fejezetekben ettől eltérően is rendelkezhet.

A hirdetményt a lehető leggyorsabban, illetve a legmegfelelőbb módon kell az ajánlatkérőnek megküldenie a Közbeszerzések Tanácsán keresztül az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatalának (EKHKH), aki a hirdetményt a feladást követő legfeljebb 12 napon belül közzéteszi. Ez alól kivételt képez, ha gyorsított eljárásról van szó, illetve ha a hirdetményt elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon adták fel, ekkor ugyanis a határidő 5 napra rövidül.

A Közbeszerzések Tanácsa még a továbbküldés előtt megvizsgálja az ajánlatkérő által megküldött hirdetményt abból a szempontból, hogy az megfelel-e a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak. Mindezért díjat kell megfizetni, amely itthon a vonatkozó kormányrendelet alapján a szerkesztési díj elnevezést viseli, mértéke pedig 8 ezer forint (áfa nélkül) kéziratoldalanként (egy oldalnak az 1500 leütést tartalmazó lap minősül).

Végül az EKHKHK küld visszaigazolást a megküldött hirdetmények közzétételéről, melyben megjelöli a közzététel időpontját. Nagyon fontos tudni, hogy ez a visszaigazolás a közzétételre vonatkozó bizonyítéknak minősül.

Az ajánlati felhívás - kötelező elemek

Az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészíteni, mégpedig olyan módon, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel tehessenek megfelelő ajánlatot. Az összeállításhoz kapcsolódóan a Közbeszerzések Tanácsa honlapján elérhető segédlet nyújt információt.

A Kbt. tartalmazza, milyen kötelező elemekkel kell rendelkeznie az ajánlati felhívásnak, ezek közül sorolunk fel a következőkben néhányat. Ennek alapján az ajánlatkérőnek kötelessége megadnia közbeszerzés tárgyát, mennyiségét. Ez utóbbit úgy lehet meghatározni, hogy az ajánlatkérő a legalacsonyabb, vagy legmagasabb mennyiséget, értéket közli, és kiköti az ettől való eltérés lehetőségét, előírva annak százalékos mértékét.

Szerepeltetni kell továbbá, hogy az ajánlattevő tehet-e többváltozatú (alternatív) ajánlatot. Erről akkor rendelkezhet az ajánlattevő, ha az összességében legkedvezőbb ajánlat kiválasztására irányuló bírálati szempontot alkalmazza az eljárás során. Emellett meg kell adni a felhívásban az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit is, valamint hivatkoznia kell a vonatkozó jogszabályokra. Az ajánlati felhívásnak tartalmaznia kell az eredményhirdetés időpontját, valamint a szerződéskötés tervezett időpontját.