Összeférhetetlenül a közbeszerzésben

Sorozatunk előző részét a nyílt közbeszerzési eljárások folyamatának ismertetésének szenteltük. Bemutattuk, mi kell, hogy megelőzze az eljárás megindítását, milyen dokumentációra van szükség. Jelen cikkünk témájául a közbeszerzési eljárás összeférhetetlenségi szabályainak bemutatását választottuk.

Ott akarsz lenni a pénzosztásnál? Akkor olvasd ezt el! (2007. december 5. 12:00)
Zavarosban halásznál? Lerántjuk a leplet a közbeszerzésekről! (2008. január 3. 12:00)
Zseb(be)pénz vagy tisztességes forrás? - Kalauz a közbeszerzésekhez (2008. február 7. 12:00)
Hogyan zajlik a nagy pénzek osztása? (2008. március 4. 12:00)

Bármely típusú közbeszerzési eljárás lefolytatása során figyelmet kell fordítani az összeférhetetlenségi, az egyes személyekre vonatkozó szabályokra is.

Szakértelem

A személyeket érintő szabályok közül kiemelt szerepet élveznek a megfelelő szakértelem biztosítására vonatkozó követelmények. Így az, hogy az eljárás során az ajánlatkérő nevében eljáró, valamint az eljárásba bevont személyeknek, szervezeteknek a megfelelő szakértelemmel kell rendelkezniük. Ez a szakértelem nem csupán a közbeszerzésre kell, hogy érvényes legyen, hanem annak tárgyára is, emellett szükségeltetik pénzügyi szakértelem is.

Amennyiben az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont szervezetről van szó, abban az esetben a szakértelemmel való rendelkezés azt jelenti, hogy a cégnél dolgozók között, a tevékenységben személyesen közreműködő tagok között, valamint az adott szervezettel polgári jogi szerződés alapján a szervezet javára tevékenykedő személyek között legalább egyvalakinek rendelkeznie kell a megfelelő szakértelemmel.

Összeférhetetlen

Az összeférhetetlenségi szabályok meghatározzák, milyen kritériumoknak kell eleget tenniük azoknak, akik az eljárás előkészítésében, lebonyolításában, illetve az egyéb szakaszokban részt kívánnak venni. Mindezen szabályok célja a verseny tisztaságának megteremtése, valamint az összefonódás elkerülése.

Ennek alapján az ajánlatkérő nevében nem járhat el, s be sem vonható az eljárásba olyan személy, szervezet, vagy a közbeszerzés tárgyával kapcsolatosa tevékenységet végző szervezet, amely valamilyen módon kapcsolódik az érdekelt gazdálkodó szervezettel (azaz a lehetséges ajánlattevővel).

A Polgári Törvénykönyv szerint közeli hozzátartozó A házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.

Ez az érdekeltség többféleképpen is létre jöhet, egyrészt munkaviszonyon, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyon, tulajdonosi részesedésen keresztül, de az sem vehet részt az eljárásban, aki az érdekelt szervezetben vezető tisztségviselő, vagy felügyelőbizottsági tag. A Kbt. szerint az is ki van zárva az eljárásokból, aki ezen személyek hozzátartozója.

A Közbeszerzések Tanácsának ajánlása alapján egyértelmű, hogy az összeférhetetlenség elkerülése érdekében az ajánlatkérőnek kell minden esetben a megfelelő intézkedéseket megtennie, s ezért őt is terheli a felelősség.

Nyilatkozat

Bármely személy, illetve szervezet, amely az ajánlatkérő nevében jár el, illetve bevonják az eljárásba, köteles úgynevezett összeférhetetlenségi nyilatkozatot tenni arról, hogy vele szemben fennáll-e összeférhetetlenség.

Ha a nyilatkozatból kiderül, hogy fennáll az összeférhetetlenség, akkor az adott szervezetet, vagy személyt akkor lehet az eljárásba bevonni, ha nyilatkozik arról, hogy az eljárásban nem vesz részt a későbbiekben sem ajánlattevőként sem pedig alvállalkozóként.

A tanácsi ajánlás egyértelműsíti, hogy ki, mely esetekben nem számít eljárásba bevont személynek. Így nem ilyen személy az, akitől az ajánlatkérő tájékoztatást kér helyzet- és piacfelmérés, illetve a közbeszerzés becsült értékének felmérése érdekében. s kizárólag az ezekhez szükséges adatokat közli, s nem jelöli meg a közbeszerzés időpontját. Emellett érvényesülnie kell annak is, hogy az ajánlatkérő nem közöl többletinformációt.

Szintén nem számít bevonásnak az az eset, mikor az ajánlatkérő a támogatásra irányuló igény benyújtásához szükséges árajánlatot kapott, de természetesen ekkor sem lehet többletinformációt közölni.