Manapság már egyre könnyebb céget alapítani, egyre több törekvés indul a cégalapítás gyorsaságának illetve olcsóságának megteremtése felé. Arról azonban már jóval kevesebb szó esik, hogyan is lehet megszabadulni egy számunkra már nem kívánatos társas vállalkozástól. A Pénzcentrum.hu így most annak járt utána, hogy mit is takar a végelszámolás, a csőd és a felszámolás jogintézménye.
Végállomás
Amennyiben meg akarunk szabadulni cégünktől egyáltalán nem biztos, hogy a fentebb említett jogintézmények valamelyikéhez kell fordulnunk. Igaz ugyan, hogy főleg szakmai befektetők körében ismeretes azon kiszállási megoldás, amikor is nemes egyszerűséggel eladjuk a céget. Ehhez persze meg kell találni a megfelelő vevőket... Emellett választhatunk még számos más utat, így például az adott társaság át is alakulhat. Ezekkel a módozatokkal most nem kívánunk foglalkozni, nézzük inkább, mire szolgál a csőd, a végelszámolás illetve a felszámolás.
Jogutód nélkül
Ha nincs vevő a cégre, és nem is akarjuk azt átalakítani, beolvasztani, abban az esetben megszüntethetjük azt. Pontosabban akkor lehet végelszámolást lefolytatni, ha a cég fizetőképes, csupán nem kívánja a tevékenységet tovább folytatni. Tehát már most le is szögezhetjük, mi is az alapvető különbség a három jogintézmény között.
Míg a végelszámolás a fizetésképes cégekre vonatkozik, addig a csőd, illetve a felszámolás a fizetésképtelenné vált társaságokat érinti. Ez a különbség olyannyira meg is jelenik a jogszabályokban, hogy míg az előbbire vonatkozó szabályokat a cégtörvény, addig a két utóbbi jogintézményre vonatkozó rendelkezéseket a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény tartalmazza.
Ki kezd?
Jogutód nélküli megszűnés, vagyis végelszámolás megkezdődhet oly módon, hogy az adott vállalkozás legfőbb szerve - a taggyűlés vagy a közgyűlés - dönt erről, vagy a cégbíróság határozata alapján kell megkezdeni az eljárást. Ez utóbbi esetet éppen ezért kényszer-végelszámolásnak is nevezik.
Ezzel szemben a csődeljárás megindítását a társaság vezetője kérheti a bíróságon. A felszámolási eljárás megkezdését pedig az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérheti. Természetesen ez az eljárás lefolytatható a cégbíróság, vagy büntetőügyben eljáró bíróság értesítése alapján is.
Lépésről lépésre
Végelszámolásnál amennyiben nem kényszer-végelszámolásról van szó, abban az esetben a taggyűlés vagy közgyűlés választhatja ki, ki lesz a végelszámoló. Csődeljárásban speciális jogalanyként a vagyonfelügyelő, felszámolási eljárásban pedig a felszámoló jelenik meg. A végelszámolással ellentétben mindkét személyt a felszámolók névjegyzékéből rendeli ki a bíróság az adott eljárást elrendelő határozatában.
JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 64 021 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,68%), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank (THM 10,83%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A végelszámoló egyfajta koordináló-végrehajtó szerepet lát el, ugyanis feladata a végelszámolás során a cég vagyoni helyzetének felmérése, a fennálló követelések behajtása, a tartozások kiegyenlítése, szükség esetén a társaság vagyoni eszközeinek értékesítése. Ha a hitelezők kielégítése megtörtént, akkor a fennmaradó vagyont a tagok között felosztja, majd pedig megszünteti a cég működését.
A felszámoló feladatai sok szempontból hasonlítanak a végelszámolóéhoz, így például felméri a társaság vagyoni helyzetét, a vele szemben támasztott követeléseket. Emellett el kell készítenie egy felszámolási ütemtervet, megtervezi az eljárás lefolytatásához szükséges költségeket is. A vagyonfelügyelő azonban ezektől eltérő feladatokat lát el, szemben a felszámolóval (illetve a végelszámolóval) inkább ellenőrző szerepet lát el.
Melyek ezek a feladatok? Az eljárás során áttekinti az adós vagyoni helyzetét, melynek során betekinthet az adós könyveibe, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerződéseit, bankszámláit megvizsgálhatja, a gazdálkodó szervezet vezetőitől felvilágosítást kérhet, s minderről tájékoztathatja a társaság hitelezőit.
Más a cél
Ugyan egy törvény szabályozza a csőd- és a felszámolási eljárást, azonban nem árt megjegyezni, hogy a két eljárásnak eltérő a rendeltetése. Míg a csődeljárás célja az adós fizetőképességének helyreállítása, addig a felszámolás (hasonlóan a végelszámoláshoz) célja a fizetésképtelen (végelszámolásnál fizetőképes) társaság megszüntetése, méghozzá oly módon, hogy a cég hitelezői a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.
Mit választanak inkább a cégek?
A Coface Hungary adatai alapján itthon a 2007-es évben még mindig a felszámolási eljárást választották a legtöbben, ugyanakkor a legjobban a végelszámolások száma emelkedett. Aggasztó, hogy a csődeljárások száma a tavalyi évben mérséklődött.

Itt a nagy év végi pezsgőkörkép: ezek a legjobbak 2025-ben, nagy csatában a Törley és a Moet&Chandon
A Szupermenta terméktesztjén ezúttal száraz rozé pezsgőket vizsgáltak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei.
-
Gesztenye-feldolgozó, pizzéria, repülőgyár, fémipari vállalat - négy cég, négy iparág és azonos kihívások (x)
Az E.ON sikeres hazai kkv-kal közös együttműködésben mutatja be, hogyan tud segíteni egy energiaszolgáltató a cégek versenyképességében.








