Lízing vagy hitel: melyikkel jársz jobban?

Hol vannak a vállalkozások?

A jelenlegi piaci szereplők tekintetében is egyre inkább érezhetővé válik az a tendencia, ami a banki hitelezési, számlavezetési üzletágban már szinte természetesnek tűnhet, nevezetesen, hogy megkülönböztetésre kerülnek a nagyvállalati, valamint a kis-és középvállalati ügyfelek, ügyletek.

Ennek oka abban rejlik, hogy a kis- és középvállalkozások definíciójából, munka- és üzletmenetéből fakadóan e szektor ingatlanfinanszírozási (illetve egyéb eszköz finanszírozása iránti) igénye inkább a kisebb összegű, s kevésbé nagy lélegzetvételű üzletekre terjed ki.

Ebből fakadóan az ügyletek kezelésének tekintetében is kimutatható, érzékelhető, felállítható a párhuzam a banki kis- és középvállalati, valamint a lízingüzletek között. A nagy számosságú, ám esetenként kis finanszírozási értékű ingatlanfinanszírozási üzletek lehetőséget teremtenek a bizonyos mértékű standardizált finanszírozási konstrukciók, az egyszerűsített, egységesített folyamat kialakításához.

Emellett az egyes piaci szereplők számára elengedhetetlen a folyamatok bizonyos mértékű automatizálása a versenyhelyzetbeli saját pozíció megoldásának érdekében.

Lízing és lízing - az indulás dióhéjban

A nagyvállalati termékek egyedisége mellett elmondható, hogy az ingatlanlízinggel (is) foglalkozó társaságok nem csupán a pénzügyi lízing lehetőségét kínálják fel, hanem egyéb, lízingnek tekinthető megoldásokat is, így például az operatív, vagy a visszlízing ügyleteket is.

A vállalkozásoknak nem kell olyan sokféle előzetes feltételnek megfelelniük, mint a lakossági lízingigénylők esetén. Mindez feltehetően a különböző ügyletek jellegéből fakad, vagyis a standardizált, egyszerűsített lefutású lakossági ügyleteknél az előszűrés már jóval fontosabb szerepet tölt be, mint a vállalkozások lízingfeltétele esetében.

Az általában elfogadott feltételek (életkor, köztartozás-mentesség, székhely) mellett az egyes ügyletek igényléséhez a megfelelő dokumentumok benyújtására van szükség. Be kell mutatni az eddigi üzletmenetre vonatkozó adatokat, azokat dokumentumokkal igazolni. Az ingatlan mellett a lízing fedezetét a vállalkozás jövedelemtermelő-képessége képezi, így ennek vizsgálatára a beszámoló alapján kerülhet sor.

Lízing vagy hitel?

A vállalkozói ingatlanlízing esetében gyakorta előfordulhat, hogy csupán már meglévő ingatlanokat finanszíroznak. Így ez az ügylettípus kiválóan alkalmazható vásárláshoz, bérléshez (operatív lízing esetén), azonban fejlesztésekhez a hitel ajánlható.

A döntésben a célok mellett segítségünkre lehet az egyes adóelőnyök mérlegelése is. Mielőtt azonban belevágnánk, ismerjük meg, mi a különbség a nyílt és a zárt végű ingatlanlízing között.

A nyílt és zártvégű lízing megkülönböztetése pénzügyi lízingügyletek esetében szokásos. A két fogalom a futamidő végén a tulajdonjog státuszára vonatkozóan tartalmaz megkülönböztetéseket. Mégpedig abból a szempontból, hogy az ingatlan, avagy egyéb lízingtárgy a lízingbe adó tulajdonából automatikusan átkerül a futamidő végeztével a lízingbe vevő tulajdonába, amennyiben zárt végű lízingről van szó.

Ha nyílt végű a lízingügylet, akkor tulajdonképpen a lízingbe vevő opciós jogot kap a tulajdonjogról való döntéshez, vagyis a futamidő végeztével maga döntheti el, hogy a tulajdonjogot átveszi, vagy megtartja. De mivel pénzügyi lízingről van szó, mindkét esetben a lízingbe vevő könyveiben kerül kimutatásra, és amortizálásra a lízingtárgy.

Minthogy az ingatlanok lízingje a pénzügyi lízingszolgáltatások területére tartozik, ekkor a lízingtárgy a lízingbe vevő könyveiben kerül kimutatásra, és elszámolásra, ebből kifolyólag az amortizációt is a lízingbe vevő számolhatja el. Az értékcsökkenési leírás pedig a hatályos számviteli szabályozás szerint csökkenti a társasági adó alapját.

Az 1992. évi LXXIV. törvény az általános forgalmi adóról rendelkezik a lakóingatlanokra vonatkozó lízing áfa-mentességéről, a 33. paragrafusban. Az áfa elszámolásával kapcsolatos további előnyök már attól tehetők függővé, hogy nyílt, vagy zárt végű lízingről van szó.

Nyílt végű ingatlanlízing esetében a lízingtárgy beszerzési árának áfa-tartalmát a futamidő alatt egyenletesen kell befizetni, tehát mindig az adott lízingdíj tőkerészéhez kapcsolódik az áfa-fizetés.

Ezzel ellentétben a zárt végű pénzügyi lízing esetében a teljes áfa-összeget egyben, a futamidő elején kell megfizetni. A kifizetett áfa mindkét alkalommal visszaigényelhető, így ez a tényező abból a szempontból mérlegelendő, hogy a vállalkozás rendelkezik-e a nettó értékre vetített áfa-összeggel.

Az 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról a 22./A §-ában rendelkezik a kis- és középvállalkozások adókedvezményéről. Eszerint az ingatlan megvételére 2000. december 31. után igénybe vett ingatlanlízing kamata után adókedvezményt vehet igénybe, melynek mértéke az adóévben fizetett kamat 40 százaléka, de maximum 6 millió forint lehet évente.