Birkóznak a bankokkal, ki marad felül?

A történet gyökerei 2002-re nyúlnak vissza, ekkor került sor ugyanis a négy nagybank, a Barclays, az HSBC, a Lloyds TSB és a Royal Bank of Scotland és a versenyhivatal közötti megállapodás aláírására.

Eszerint az üzleti bankolással foglalkozó hitelintézetek a kisvállalkozások számára meghirdetett számla hitelkeretére az irányadó kamatnál legalább 2,5 százalékkal alacsonyabb kamatot kérjenek, vagy pedig engedjék el a számlavezetési díjakat, illetve mindkettőt biztosítsák.

Úgy tűnik azonban, hogy ez nem aratott osztatlan sikert a vállalkozások körében, legalábbis egy 4000 cég megkérdezésén alapuló felmérés adatai szerint több mint 70 százalék nem is volt tisztában azzal, hogy ilyen megállapodás született, sőt a megkérdezettek több mint felének nem is ajánlották fel egyik opciót sem.

Hogy mégis miért hozta azt a döntést a versenyhivatal, hogy ezek a szabályok nem érvényesek többé? Indoklása szerint mindez a fokozottabb versenyhelyzetnek köszönhető. Döntésüket ráadásul komoly vizsgálódás után hozták meg, amelyben kifejezték az átláthatóság és a könnyű bankváltás hiánya miatti aggodalmukat is.

A versenyhivatal illetékesei szerint a korlátozás eltörlése a bankszektorban érzékelhető verseny további fokozását célozza. Ezáltal a bankok nagyobb szabadságot kapnak az innovációra és az ügyfelek megszerzésére.

Megjegyezték azt is, hogy a versenyhivatal továbbra is aktívan figyeli a pénzügyi piacokat, s amennyiben úgy veszik észre, hogy sérül a piaci verseny, megteszik a megfelelő intézkedéseket.

Hazánkban ugyan hagyományosan forráshiányos a kkv-k szektora, a bankok tekintetében panasz nem lehet a számlavezetésre, hiszen igyekeznek minél alacsonyabb költségekkel meghirdetni az ezen szektor számára kínált számlacsomagokat.