Meghökkentő döntést hoztak a magyar családok: sokkal többet utaznak, pedig nem nagyon van miből

Bár 2026 eddig egyáltalán nem könnyítette meg a magyar családok életét, és gyakorlatilag minden változik körülöttünk: a megélhetési költségek, a geopolitikai helyzet, úgy tűnik, az utazási kedv mégsem lanyhul. Három napja tart a nyári szünet, a családok egy része már a Balatonnál vagy a tengernél hűsöl, de a hosszú vakáció nagy része még előttünk van, sokan majd csak ezután készülnek útnak indulni.

Minden évben a szezon elején elkészítjük a felmérésünket a magyarok utazási szokásairól és pénzköltési hajlandóságáról, idén azonban rendhagyó módon már tavasszal is mértünk: az amerikai–iráni konfliktus kitörésekor sok magyar rekedt külföldön, lőtték a közel-keleti reptereket, a kerozinárak megugrottak, és ez érezhetően visszavetette az utazási kedvet.

Most viszont már a nyári tervekről kérdeztük olvasóinkat, és a 2158 válaszból az látszik, hogy a bizonytalanság ellenére a magyarok nem mondanak le a pihenésről, sőt, az erős forint sokak számára kifejezetten vonzóbbá teszi a külföldi nyaralást.

Fontos számodra a szabadidős utazás, a kikapcsolódás?

A Pénzcentrum utazáskutatásának első kérdésére adott válaszok már önmagukban megmutatják, mennyire erős a magyarok utazási vágya: a kitöltők közel 90 százaléka azt mondta, hogy fontos számára a szabadidős utazás és a kikapcsolódás. Ez a túlnyomó többség nemcsak azt jelzi, hogy a nyaralás továbbra is alapélménynek számít, hanem azt is, hogy a magyar háztartások a megélhetési nehézségek ellenére sem mondanak le a pihenésről.

Átlagosan évente hányszor utazol belföldre vagy külföldre szabadidős céllal: nyaralni, pihenni?

A második kérdésre érkezett válaszok már sokkal árnyaltabban mutatják meg, hogyan utaznak a Pénzcentrum olvasói: a kitöltők válaszai alapján a többség nemcsak fontosnak tartja a pihenést, hanem rendszeresen útnak is indul. Mindössze tíz százalék mondta azt, hogy egyáltalán nem utazik egy évben, miközben a legnagyobb csoport, közel 28 százalék évente legalább négyszer vagy még többször megy el belföldre vagy külföldre kikapcsolódni. A kétszeri utazás a második leggyakoribb minta, ezt követi az egyszeri és a háromszori utazás szinte azonos aránnyal. A kép egyértelmű: a rendszeres utazás a válaszadók jelentős részénél életmódelem, nem alkalmi luxus, és a magyar utazók egyre tudatosabban osztják be az évüket több rövidebb pihenésre.

A részletesebb grafikon már nemcsak azt mutatja meg, hogy hányszor utaznak az olvasók, hanem azt is, hogy melyik korosztály és melyik foglalkozási csoport mennyire aktív utazó. A fiatalabb korosztályok, különösen a 25–40 év közöttiek kiemelkedően aktívak, náluk a négynél több utazás aránya látványosan magas, miközben az idősebbeknél fokozatosan nő azok száma, akik évente csak egyszer vagy egyszer sem indulnak útnak.

A foglalkozási bontás szerint az alkalmazottak és a közalkalmazottak körében a többség évente többször is elmegy pihenni, míg a munkanélküliek és a tanulók körében jóval nagyobb a visszafogottság. A kép így együtt azt mutatja, hogy az utazás ma már erősen élethelyzet- és jövedelemfüggő, de a rendszeres kikapcsolódás igénye minden csoportban jelen van, csak eltérő intenzitással.

A megnövekedett árszínvonal befolyásolja az utazási szokásaidat?

A következő grafikon már azt mutatja meg, hogy a megélhetési költségek emelkedése milyen irányba tolta el az utazási szokásokat, és a kép jóval összetettebb annál, mint hogy „kevesebbet utazunk”.

A válaszok alapján a többség ugyan nem mond le a pihenésről, de alkalmazkodik: a kitöltők több mint harmada olcsóbb úti célt választott, ami egyértelműen jelzi, hogy a magyar utazók rugalmasak, és inkább módosítják a desztinációt, mintsem lemondjanak a nyaralásról. A második legnagyobb csoport azoké, akik kevesebbet utaznak idén, míg minden tizedik válaszadó teljesen elengedi az idei utazást a megemelkedett árak miatt.

A korcsoportos bontásból jól látszik, hogy a fiatalabbak könnyebben váltanak olcsóbb célokra, míg az idősebbek körében magasabb azok aránya, akik inkább visszafogják vagy teljesen elhagyják az utazást.

A kapcsolati státusz szerinti adatok pedig azt mutatják, hogy a házasok és párkapcsolatban élők nagyobb arányban választanak olcsóbb alternatívát, míg az egyedülállók között többen vannak, akik idén egyáltalán nem utaznak. A grafikon összességében azt rajzolja ki, hogy az utazás továbbra is fontos, de a döntések mögött egyre erősebb a pénzügyi racionalitás.

Az erős forint miatt idén vonzóbbnak érzed a külföldi nyaralást a belföldinél?

A következő grafikon már egy másik, nagyon fontos kérdésre ad választ: mennyire tolja el a magyar utazók döntéseit az erős forint. A kitöltők válaszai alapján a kép egyértelmű: a külföldi nyaralás vonzereje nőtt, de nem elsősorban az árfolyam miatt.

A válaszadók közel fele azt mondta, hogy idén inkább külföldre megy, de nem a forint erősödése miatt, hanem mert egyszerűen jobb ajánlatokat, jobb ár‑érték arányt vagy vonzóbb úti célokat talál.

12 százalék jelölte meg kifejezetten az erős forintot döntő tényezőként.

A belföldhöz ragaszkodók aránya 26 százalék, ami stabil, de kisebbségben van, miközben 15 százalék idén egyáltalán nem tervez utazást.

A foglalkozási bontás jól kirajzolja, kiket mozgat meg leginkább a külföld: a vállalkozók és az alkalmazottak körében magasabb azok aránya, akik idén is külföldre mennek, míg a nyugdíjasoknál és a közmunkásoknál nagyobb a belföldi preferencia vagy az utazás teljes elhagyása. A tanulók és a GYES‑en lévők körében vegyes a kép, de náluk is látszik, hogy a külföldi utak vonzereje erős, függetlenül az árfolyamtól. A grafikon összességében azt mutatja, hogy a magyar utazók döntéseit sokkal inkább a szolgáltatási színvonal, az élmény és a választék befolyásolja, mint a forint aktuális állapota, az árfolyam csak egy tényező a sok közül.

A tavalyi évhez viszonyítva idén több pénzt tudsz szánni utazásra?

Az utolsó előtti grafikon nagyon egyértelmű képet ad arról, hogyan alakult a magyar utazók pénzügyi mozgástere 2026-ra: a többség nem tud több pénzt költeni utazásra, mint tavaly. A kördiagramon jól látszik, hogy a válaszadók közel háromnegyede a „nem” kategóriába esik, vagyis idén sem bővül a keret, sőt sokaknál inkább szűkül. A „igen” válasz mindössze a kitöltők negyedét jelenti, ami azt mutatja, hogy a növekvő árak és a megélhetési költségek emelkedése erősen behúzta a féket.

A korcsoportos bontás ezt tovább árnyalja: minden életkorban a „nem” dominál, de az idősebbeknél még erősebben. A 25 év alattiaknál valamivel magasabb az „igen” aránya, de még ott is kisebbségben van. A középkorúaknál és a 60 felettieknél szinte teljesen egyértelmű a visszafogottság.

A foglalkozási bontás ugyanezt a mintát hozza: szinte minden csoportban elsöprő többségben vannak azok, akik nem tudnak többet költeni utazásra. Az alkalmazottaknál, közalkalmazottaknál, tanulóknál, nyugdíjasoknál egyaránt a „nem” oszlop a magasabb. A GYES‑en lévők és a munkanélküliek esetében ez még markánsabb, ami jól mutatja, hogy a legkiszolgáltatottabb csoportoknál az utazásra fordítható keret különösen szűk.

A grafikon összességében azt üzeni, hogy bár az utazási kedv továbbra is magas, a pénzügyi realitás erősen korlátozza a lehetőségeket, és a magyar utazók többsége idén nem tud nagyobb összeget félretenni a nyaralásra.

Terveid szerint hova utazol idén?

Az grafikon azt mutatja meg, hogy a magyar utazók 2026-ban hova készülnek eljutni, és a kép meglepően kiegyensúlyozott, mégis beszédes. A 2158 válasz alapján a legnagyobb csoport – valamivel több mint 40 százalék – belföldre és külföldre is tervez utazni, vagyis a kettős stratégiát választja: egy hazai rövidebb pihenést és egy külföldi nyaralást is beiktat. Ez már önmagában jelzi, hogy az utazási kedv erős, és sokan próbálják több részre osztani a szabadságukat. A második legnagyobb csoport a kizárólag belföldre készülők köre, 38 százalékkal, míg a csak külföldre utazók aránya 22 százalék körül alakul.

A korcsoportos bontásból jól látszik, hogy a fiatalabbak sokkal mobilisabbak: a 25 év alattiaknál és a 26–40 éveseknél magasabb azok aránya, akik mindkét irányba mennek, míg az idősebb korosztályoknál fokozatosan nő a kizárólag belföldi utazást tervezők száma. Ez összhangban van azzal, hogy a fiatalabbak rugalmasabbak, több rövidebb útra mennek, és könnyebben vállalnak külföldi utakat is.

A lakóhely szerinti bontás pedig azt mutatja, hogy a régiók között nincs drámai különbség, de néhány tendencia kirajzolódik: a nyugati megyékben (Vas, Veszprém, Zala) valamivel magasabb a külföldre is utazók aránya, míg az észak-keleti megyékben (Szabolcs, Borsod, Nógrád) erősebb a belföldi fókusz. Pest megye és Budapest környéke kiegyensúlyozott képet mutat, sokan terveznek kettős – belföldi és külföldi – utazást is.

A grafikon összességében azt üzeni, hogy a magyar utazók 2026-ban nem mondanak le sem a hazai, sem a külföldi élményekről, és a többség igyekszik mindkettőt beépíteni az éves pihenési tervébe.