Nem várt tiltás a magyarok imádott adriai nyaralóhelyén: kemény vitákat váltott ki a döntés

A legnépszerűbb horvát tengerparti úti cél, Rovinj vezetése a történelmi belvárosban ideiglenesen felfüggesztené az új magánszálláshelyek engedélyezését. Emil Nimčević polgármester szerint elkerülhetetlenné vált az apartmanfejlesztések szigorúbb szabályozása. Rovinj továbbra is az ország leglátogatottabb turisztikai központja, ahol tavaly csaknem 4,5 millió vendégéjszakát regisztráltak. Miközben a szállodák és a kempingek jelenleg új beruházások helyett inkább a meglévő szolgáltatásaik minőségének fejlesztésére összpontosítanak, a magánszálláshelyek kapacitása folyamatosan növekszik.

A helyi turisztikai hivatal adatai szerint a város mintegy 38 500 férőhelyéből 11 680-at magánszállások biztosítanak, ami a teljes kínálat közel harmadát jelenti. A folyamatosan növekvő turistatömeg ugyanakkor komoly terhet ró a helyi infrastruktúrára és nehezíti a lakók mindennapjait. Kiemelt problémát jelent a parkolás is, mivel a látogatók többsége a külső parkolóhelyek igénybevétele helyett közvetlenül a belvárosban szeretné hagyni az autóját.

A tervezett korlátozást azonban nem mindenki támogatja egyöntetűen. Lorena John, az Isztriai Családi Szállásadók Egyesületének elnöke attól tart, hogy a moratórium valódi megoldás helyett csak a feketepiacot erősíti majd, ami már most is komoly károkat okoz a legálisan működő szolgáltatóknak. Ugyanakkor több helyi szállásadó úgy véli, a turizmusból származó bevételeknek a helyben lakókat kellene gazdagítaniuk, nem pedig a kizárólag befektetési szándékkal érkező ingatlanvásárlókat.

Az új szabályozást megalapozó turisztikai stratégia jelenleg társadalmi egyeztetés alatt áll. Amennyiben a városvezetés és az illetékes megyei hatóság is jóváhagyja a tervezetet, a következő két évben nem nyílhatnak új, legálisan üzemelő magánszálláshelyek a rovinji óvárosban.

A Pénzcentrum Nagy Utazáskutatása - 2026 

A 2026‑os nyári szezon küszöbén különösen fontosnak tartjuk felmérni, hogyan készülnek a magyarok az utazásra, hiszen az év első fele tele volt bizonytalansággal: tavasszal az amerikai–iráni konfliktus miatt látványosan visszaesett az utazási kedv, választási év lévén óvatosabbak a háztartások, miközben a balatoni szállásárak 10–15 százalékkal emelkedtek. Ugyanakkor az erős forint sokak számára újra vonzóvá tette a külföldi nyaralást. Ezek a gazdasági és társadalmi hatások együtt alapjaiban formálhatják a 2026‑os szezon döntéseit, ezért indítjuk el ismét a Pénzcentrum Nagy Utazáskutatását, hogy pontos képet kapjunk arról, mire költenek a magyarok, mire nem, és hogyan alakítja a bizonytalanság az idei nyarat.