125 éve nem látott aszály tizedeli a frissen ültetett fákat: érik a tragédia Budapesten

A klímaváltozás alapjaiban forgatta fel a hagyományos zöldfelület-fenntartási gyakorlatot – hangsúlyozta közösségi oldalán Bardóczi Sándor főtájépítész. A helyzet folyamatos kísérletezést, valamint új, a túlélést és az alkalmazkodást szolgáló módszerek kidolgozását követeli meg. Ennek jegyében hozta létre a FŐKERT és Budapest az új faültetési protokollt, a Budapest Faültetési Rendszert, amelynek célja, hogy a fiatal fák nagyobb eséllyel vészeljék át az aszályos időszakokat.

A rendszer lényege, hogy a frissen ültetett fák számára biztosítsák a megfelelő tápanyagfelvételt, a levegősebb, kevésbé tömörödött termőhelyet, valamint a közvetlen környezetükben a talajtakarás kialakítását. Ezek együtt javítják a gyökérzóna vízmegtartó képességét, csökkentik a párolgási veszteséget, és segítik, hogy a fák a kritikus első években is életben maradjanak a szélsőséges időjárási körülmények között.

A februárban és márciusban kiültetett fák különösen kiszolgáltatottak a közelgő nyárnak, mivel még nem gyökeresedtek be, gyökérzetük nem ért le a talajvíz szintjéig, az öntözési kapacitások pedig erősen korlátozottak. Bardóczi szerint a nyáron klímavészhelyzet várható, amelyet tavaly is csak civil szervezetek és felelős vállalatok segítségével tudtak enyhíteni. A főtájépítész kiemelte: most elsősorban nem új fák ültetésére, hanem kétkezi segítségre van szükség az Önkéntes Vízadás program keretében, illetve anyagi támogatásra a Főváros által létrehozott Zöld Budapest Alapítványon keresztül. Szerinte ültetni saját erőből is tudnak, a szabad fahelyek száma sem jelentős, a frissen ültetett fák megtartásához viszont nagyon kevés az emberi és az anyagi kapacitás.

Az áprilisi aszály hatására Gajdos László, a Tisza élő környezetéért felelős leendő miniszter vágatlan május mozgalmat hirdetett, amelyhez Székesfehérvár és Budapest is csatlakozott. A VI. kerület az idei Önkéntes Vízadás programba, a XI. kerület pedig a kaszálatlan május kezdeményezésbe kapcsolódna be. Magyar Péter május elején arról számolt be, hogy az egyre súlyosbodó aszályhelyzet, valamint a folyók és a talajvíz kritikusan alacsony szintje miatt azonnali rövid- és középtávú vízügyi cselekvési terv összeállítására utasította Gajdos Lászlót.

Az adatok súlyosságát jól mutatja, hogy áprilisban átlagosan mintegy 40 milliméter csapadék szokott hullani, idén azonban országos átlagban mindössze 4 milliméter eső esett, vagyis az ilyenkor megszokott mennyiségnek csupán a tizede. Az Időkép értékelése szerint ez volt az egyik legszárazabb április 1901 óta. A csapadékhiány a folyók vízállásán is látszik: a Dunában ismét előbukkant az Ínség-szikla.

A talaj felső, nagyjából félméteres rétegéből sok helyen 60–70 milliméter csapadéknak megfelelő vízmennyiség hiányzik, a felső 20 centiméter különösen kiszáradt. Több térségben a talaj hasznosítható víztartalma a kritikusnak tekintett 20 százalék alá csökkent, ami nemcsak a mezőgazdaság, hanem a városi zöldfelületek és a frissen ültetett fák szempontjából is rendkívül aggasztó.