Szokatlanul fagyos tél után nagyon forró nyár jöhet? Fel kell készülni Magyarországon, ez kemény lesz

A szilveszteri havazás és az azt követő tartós téli időjárás sokakat váratlanul ért, elsősorban azért, mert az utóbbi években hozzászoktunk az enyhe telekhez. A szakértő szerint azonban a mostani télies idő nem jelenti automatikusan azt, hogy a következő évszakok is az elvárásoknak megfelelően alakulnak majd - írja az Infostart.

A szezonális előrejelzések és a klímamodellek alapján az idei évben az átlagosnál magasabb hőmérsékletű tavasz és nyár valószínű. A pontos időjárási helyzeteket természetesen nem lehet teljes bizonyossággal előre jelezni. Érdekesség, hogy a mostani januári hideg periódust a modellek már tavaly szeptemberben jelezték, miközben decemberben az erős nyugati áramlás miatt gyakorlatilag nem volt télies időjárás hazánkban.

A hidegbetörések háttere

A szakértő magyarázata szerint a jelenlegi hidegbetörés összefügg a globális éghajlatváltozással. A sarkvidéki területek ugyanis jóval gyorsabban melegszenek, mint a trópusi övezetek, ami csökkenti azt az energiakülönbséget, amely a megszokott nyugat–keleti irányú légáramlást fenntartja.

A kisebb hőmérséklet-különbség miatt gyengül a poláris futóáramlás (jet stream). Ennek hatására a légáramlás időnként délebbre tolódik, és erősebb észak–déli komponenssel áramlik, ami hideg levegőt hoz térségünkbe.

Különösen aggasztó a helyzet a hazai folyók vízgyűjtő területein, ahol továbbra sem hullott elegendő mennyiségű hó. Az Alpokban jelenleg mintegy 100 milliméterrel kevesebb a csapadék a szokásosnál. Bár a mostani havazás némileg javított a helyzeten, a hóellátottság még így is elmarad az átlagostól.

A tavalyi évben a Duna vízgyűjtő területén – Ausztriában, Csehországban és Németországban – az éghajlati átlagnál 100–120 milliméterrel kevesebb csapadék hullott. A következő időszakban már inkább esőre számíthatunk. Bár kifejezetten meleg nem lesz, a hőmérséklet ismét az átlag fölé emelkedik, 8–10 Celsius-fok körüli értékekkel.

Magyarország kitettsége és az adaptáció fontossága

Kovács Erik hangsúlyozta, hogy Magyarország nem előidézője, hanem elszenvedője a globális felmelegedésnek. "A Kárpát-medence a hatodik legkitettebb régió. Úgy, hogy mi az összes, emberi eredetű üvegházhatású gáz kibocsátásának mindössze 0,1 százalékáért vagyunk felelősek, a kibocsátások 99,9 százalékához gyakorlatilag semmi közünk" – fogalmazott a kutató.

Éppen ezért különösen fontos az alkalmazkodás finanszírozása minden gazdasági ágazatban. Magyarország az Európai Unión belül az elsők között ismerte fel, hogy az éghajlatváltozás hatásai miatt jelentős forrásokat kell az adaptációra fordítani.

Regionális összefogás szükségessége

A szakértő kiemelte a Kárpát-medencei országok együttműködésének létfontosságát, mivel valamennyi térségbeli állam hasonló mértékben kitett az éghajlatváltozás hatásainak. A vízgazdálkodásban különösen szembetűnő a kölcsönös függőség: Magyarország vízellátása nagyban függ Ausztria, Szlovákia, Románia, Horvátország és Szlovénia vízgazdálkodásától, miközben például Szerbia erősen rá van utalva a magyarországi Duna és Tisza vízhozamára.

Különösen kritikus a Tisza vízgyűjtő területének helyzete, ahol évtizedek óta tartós csapadékhiány tapasztalható. Ez a probléma érinti a Körösöket, a Marost és a Szamost is. A kutató szerint az éghajlatváltozás következtében a Tisza vízgyűjtője rövid időn belül Európa második–harmadik legsérülékenyebb vízgyűjtő területévé válhat.