Ezekben az országokban már szinte senki sem ül autóba, a magyar adat is meglepő

A Proceedings of the National Academy of Sciences USA folyóiratban közzétett tanulmány szerzői a Google adatait használták fel, hogy meghatározzák a gyaloglás és kerékpározás arányát 121 ország 11 587 városában. Ez sokkal nagyobb mintavételi méret, mint amelyet eddig a korábbi kutatásokban használtak. Talán nem meglepő, de azt találták, hogy azok a városok, ahol sok a kerékpáros és a gyalogos, általában sűrűn lakottak és tele vannak kerékpárutakkal, írja a Scientific American.

A szerzők azt is megállapították, hogy a magasabb benzinárak jelentősen növelik a gyaloglás és kerékpározás arányát az országban. „Kell a mézesmadzag és a bot is” – mondta John Pucher, a Rutgers Egyetem városi közlekedéskutatója. „Ösztönözni kell az embereket a kerékpározásra és a gyaloglásra, és [egyúttal] visszatartani őket az autózástól.”

Ugyan a városok meredek domborzata csökkenti a kerékpárosok számát, a tanulmány szerint az éghajlat – még a fagyos tél, a forró nyár és a bőséges csapadék sem – nem jelent komoly akadályt.

Az alábbi ábra annak a 15 országnak az adatait mutatja, ahol a kerékpározás és a gyaloglás adja a megtett kilométerek legnagyobb részét. A kerékpározásban vezető országok a következők: Afganisztán, Banglades, Belgium, Kambodzsa, Kolumbia, Dánia, Finnország, Németország, Magyarország, Japán, Nepál, Hollandia, Fülöp-szigetek, Svédország, Svájc.

A gyaloglásban vezetők pedig a következők: Afganisztán, Belarusz, Costa Rica, Haiti, Magyarország, Marokkó, Nepál, Románia, Szenegál, Szerbia, Szlovákia, Spanyolország, Tádzsikisztán, Ukrajna, Zambia. Magyarország tehát mindkét tekintetben előkelő helyen szerepel, mely a lentebbi ábrán is jól látszik.

A tanulmány hatalmas eltéréseket talált az aktív közlekedés terén az egy országon belüli különböző városok között. A pontok az egyes országokon belüli városi értékek eloszlását jelzik, és rávilágítanak a nemzeti átlagok mögött meghúzódó helyi különbségekre. Azokat az országokat, amelyekről a kutatók kevesebb mint 10 városra vonatkozó adatokkal rendelkeztek, kizárták az elemzésből.

Forrás: Proceedings of the National Academy of Sciences USA

Carole Turley Voulgaris, a Harvard Egyetem városi tervezési kutatója úgy véli, hogy a szegénység miatt magas a gyaloglás aránya az olyan országokban, mint Haiti, és megjegyzi, hogy az autó tulajdonlása gazdasági fellendülést jelent az alacsony jövedelmű háztartások számára.

Számos előnye van az autómentes életmódnak

Ennek ellenére az autómentes életmódnak szélesebb körű előnyei vannak. A tanulmány szerzőinek becslése szerint, ha minden városban olyan kerékpárhálózat lenne, mint Koppenhágában, a magánjárművek kibocsátása 6 százalékkal csökkenne, és

az éves egészségügyi előnyök összesen 435 milliárd dollárt tennének ki, részben a szív- és érrendszeri betegségek csökkenése miatt.

A tanulmány szerzői szerint Koppenhága mellett más „sikertörténetek” is vannak, például a japán Oszaka, ahol a lassú autók együtt élnek a gyalogosokkal és kerékpárosokkal a keskeny utcákon, valamint a kenyai Nairobi, amely közlekedési költségvetésének legalább 20 százalékát nem motorizált közlekedésre fordítja.

Az Egyesült Államokban az elmúlt évtizedben az utazások csak körülbelül 1 százaléka történt kerékpárral, szemben a hollandiai 28 százalékkal. „Nem arról van szó, hogy a hollandok genetikailag hajlamosak a kerékpározásra, hanem arról, hogy a legtöbb holland városban nagyon jó a kerékpározáshoz szükséges infrastruktúra” – mondja a tanulmány vezető szerzője, Adam Millard-Ball. „Ha gyorsabb és biztonságosabb lenne gyalog vagy kerékpárral eljutni az iskolába, a boltba vagy a munkahelyre, akkor az amerikaiak is ugyanúgy a biciklizést választanák.”

A magyar lakosság 60 százaléka szokott biciklizni

Októberben írtunk arról, hogy a Magyar Kerékpárosklub megbízásából, az Aktív Magyarország támogatásával készült országos reprezentatív kutatása szerint magyar lakosság 60 százaléka szokott kerékpározni, minden ötödik ember szinte naponta, és 10 százalék számára ez az elsődleges közlekedési mód.

Kiderült, hogy tévhit, miszerint csak a fiatalok kerékpároznak: az 50-es és 60-as korosztályban is jelentős a bringázók aránya. A ritkábban bicikliző felnőttek többsége pedig szívesen kerékpározna gyakrabban, ha biztonságosabbak lennének a körülmények. A válaszadók szerint a legnagyobb akadályt a közlekedési kultúra hiányosságai, valamint a balesettől és lopástól való félelem jelentik.

A magyar közlekedési kultúra helyzetével egy korábbi CashTag videóban is foglalkoztunk: