Erre kevesen számítottak: fű alatt Magyarország lett az egyik legnagyobb kerékpár-nagyhatalom

A felmérés szerint a magyar felnőttek 60 százaléka használ kerékpárt, minden ötödik szinte naponta, és 10 százalék számára ez az elsődleges közlekedési mód. A lakosság 27 százaléka közlekedési célból is rendszeresen biciklizik

A teljes kutatás 150 oldal terjedelmű, ebből ez a kiadvány foglalja össze a legfontosabb adatokat és trendeket. Sztereotípia, hogy csak a fiatalok kerékpároznak: az 50-es és 60-as korosztályban is magas a biciklizők aránya. A 30-as és 40-es korosztály egy kicsit kevesebbet teker, de ez élethelyzeti sajátosságokkal magyarázható.

A ritkábban bringázó felnőttek többsége – a teljes népesség 16 százaléka – gyakrabban kerékpározna, ha biztonságosabbak lennének a körülmények. A nemzetközi statisztikák szerint egyébként ahol többen kerékpároznak, ott kevesebb a súlyos baleset. is. Mégis: a nők 69 százaléka kedvezőbb közlekedési feltételek mellett választaná többször a biciklit.

A válaszadók szerint a legnagyobb akadályt a rossz közlekedési kultúra és a balesettől, illetve lopástól való félelem jelenti.

A magyar közlekedési kultúra helyzetével egy korábbi Pénzcentrumos CashTag videóban is foglalkoztunk:

A kerékpárosok átlagosan 11,5 kilométert tekernek naponta, Budapesten ez 13,6 kilométer. A válaszadók közel fele támogatná a forgalomcsökkentő intézkedéseket a gyalogosok és biciklisek védelmében, és a kerékpározók fele szerint az államnak és az önkormányzatoknak több forrást kellene biztosítani a fejlesztésekre.

Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke hangsúlyozta: „Annyira közel vagyunk Hollandiához, hogy kár lenne veszni hagyni ezt a lehetőséget. Az, hogy a lakosság 60 százaléka valamilyen gyakorisággal kerékpározik, óriási potenciált jelent. Az emberek részéről már megvan a tömegigény a kerékpározásra – most a döntéshozókon a sor, hogy ehhez megteremtsék a feltételeket és a fejlesztéseket.”