Szűkül a kínálat a Balatonnál, de az árak tovább nőnek: a legdrágább településeken már 2,5 millió forint egy négyzetméter.
Április elseje és október vége között üzemel a viharjelzőrendszer a nagyobb magyarországi tavakon. A katasztrófavédelem a Balatonon, a Velencei-, a Fertő- és a Tisza-tavon működtet viharjelző állomásokat. A viharjelzőrendszer évről évre százezrek kikapcsolódását teszi biztonságosabbá.
A viharjelzőpontok villogó sárga fényjelzéssel jelzik, ha erős szélre, viharra kell számítani. A szél erősségétől függ, hogy milyen viharjelzést ad a rendszer.
- Ha nincs viharjelzés, nem égnek a lámpák.
- Elsőfokú viharjelzés esetén percenként 45 felvillanás jelzi a veszélyt. Ilyenkor csak a parttól számított 500 méteren belül szabad a vízben artózkodni.
- Másodfokú viharjelzés esetén a lámpák percenként 90-szer villannak fel. Ilyenkor tilos a vízben tartózkodni.
Ha a várható szélerősség 40 kilométer/óránál erősebb, de 60 kilométer/óránál gyengébb, elsőfokú viharjelzést adnak ki. A másodfokú viharjelzések a viharos, 60 kilométer/óránál erősebb széllökésre figyelmeztetnek. A jelzés a legelső erős széllökés előtt legalább 30 perccel látható. A rendszer fejlesztésének köszönhetően egy pontról legalább három viharjelzőpont látható.
Nemcsak tóparton, hanem online is lehet tájékozódni a viharjelzés aktuális állapotáról. A rendszer nyomon követhető katasztrófavédelem honlapján.
A balesetek megelőzése érdekében érdemes komolyan venni a viharjelzéseket. Vihar idején ne csak a nagyobb tavaknál mellőzzük a fürdőzést. Ha villámlik, jöjjünk ki mindenféle folyóból, tóból, medencéből, és menjünk be egy közeli épületbe.
-
A szépségápolásra a gazdasági nehézségek ellenére sem sajnálják a pénzt a magyarok + Videó
Miközben sok kiskereskedelmi vállalat a fogyasztás lassulásával küzd, a szépségipar továbbra is szárnyal Magyarországon.







