Itt a hagyományos magyar töltött káposzta nagy vetélytársa: sokan így készítik a nyáron

Magyarország viharos történelmében nem volt ritkaság, hogy a népnek egy idegen, elnyomó kultúra uralma alatt kellett leélnie hosszú éveket, évtizedeket, sőt, emberöltőket. Ezek az időszakok mind rányomták a bélyegüket a magyar nép kollektív emlékezetére, kulturális felfogására, azonban a rengeteg viszontagság között mindig találhatunk pozitívumokat is, mint a kulturális hatások - többek között az izgalmas fűszerekkel teli török konyha gasztrohagyatéka. Milyen alapanyagaink származnak a törököktől és hogyan építhetjük ezeket be a modern magyar étkezésbe? Milyen étel az erdélyi „tőtike”? A HelloVidék cikkéből kiderül.

A török konyha hatásai

A törökök a hétköznapokon gyakran fogyasztottak rizzsel, bulgurral készült ételeket, csorbának nevezték például a sáfrányos rizslevesüket. A húst (leginkább birkát és marhát ettek; a sertést vallási okok miatt kerülték) rendszerint apróra vágva, roston sütve, vagy darálva, valamilyen húsos töltelék formájában fogyasztották, sokszor rizzsel vegyítve – ekkor ismerték megy a magyarok a töltött káposztát, a szármát és a töltött paprikát is, melyek a tévhitekkel ellentétben nem eredendően magyar ételek, ugyanígy a pörköltkészítés is megvan a török konyhában. A törököktől származnak mindemellett olyan hétköznapi ételeink is, mint a joghurt.

EZ IS ÉRDEKELHET

Így dőzsöl a magyar elit: képesek ennyit kifizetni egy rántotthúsért az ország topéttermeiben

Sokan ódzkodnak attól, hogy étteremben rántotthúst rendeljenek, hiszen az úgysem lenne olyan, mint az otthoni, pedig olykor nagyon is megéri kockáztatni.

A Hódoltságban már elterjedt fűszerek voltak a bors és az őrölt paprika is (ez sokáig paraszti fűszer volt, a főúri réteg csak később vette át), melyeknek a törökök gyógyító erőt is tulajdonítottak. Kedvelték továbbá a fahéjat, a mediterrán zöldfűszereket, a mentát és a köményt, illetve a vegyes, illatos fűszerkeverékeket is. A különleges sáfrányt – szó szerint – aranyárban mérték. Kedvelt kereskedelmi árucikkeik voltak még a szárított hús és a tarhonya, ami szintén hétköznapi, „magyaros” étel, de kedvelték a fűszeres leveseket és a magyar kenyeret is. Ételeik a nyelvünkben is nyomot hagytak: a búza, a pogácsa vagy az alma is török eredetű szavak.

A törökök közkedvelt italai közé tartoztak a különféle sörbet nevű gyümölcsös innivalók és édes mustok, de nekik köszönhetően honosodott meg Magyarországon a tea- és kávéfogyasztás is. Érdekesség, hogy habár a feljebbvalóik előtt nem szívesen vállalták fel, igen kedvelték a magyar borokat és hozzájárultak a borvidékeink fejlesztéséhez, különösen az Alföldön.

Hogy milyen jövevénynövények honosodtak meg a török hódoltság idején, milyen sűtési-főzési trükköket vett át a magyar konyha, és hogy hogyan készül az igazi "erdélyi töltike" a HelloVidék cikkében olvasható.