Mégis, mi folyik eben a megyében? Tombol a munkanélküliség, kihalóban a lakosság

A HelloVidék megyekörkép-sorozatában ezúttal annak járt utána, hogy az elmúlt évben milyen fontosabb demográfiai, gazdasági és turisztikai változások történtek az ország dél-alföldi szegletében, Bács-Kiskun megyében.

Bács-Kiskun területileg a legnagyobb megyénk, az ország területének 1/12-e. A Duna–Tisza közén helyezkedik el, délen Horvátországgal és Szerbiával közös határszakasza van. Ez az ország legnagyobb területű, észak-déli irányban elnyúló megyéje, ebből adódik, hogy északi térségei a főváros közelségét élvezik, déli területei viszont kiesnek a vérkeringésből.

Az országon belüli centrális földrajzi helyzetéből adódóan mindig is kapocs volt a Dunántúl és a Tiszántúl között, továbbá Budapesten keresztül a fejlettebb nyugati gazdasági centrumok és a Balkán-félsziget jelentősebb városai között is központi, igen jelentős tranzit szereppel bír. Egyaránt érinti mindkét nagy folyónk, a a Duna és a Tisza is. Ami a gazdaságát illeti, magas a külföldi tőke és az export aránya, ami főként a járműiparnak és a Mercedesnek köszönhető.

Bács-Kiskun megye lakónépessége 2021. január 1-jén 500,0 ezer fő volt, 2,2 ezer fővel (0,4%-kal) kevesebb, mint egy évvel korábban. A megyében 2021 I–III. negyedévében 3617 gyermek jött világra, és 6134 fő hunyt el. Az élveszületések száma 1,9%-kal kevesebb, a halálozásoké 19%-kal több volt, mint 2020 azonos időszakában. A KSH legfrissebb adatai szerint elhunytak száma az időszakon belül a koronavírus-járvány harmadik hulláma során, márciusban és áprilisban ugrott meg leginkább (43, illetve 48%-kal) a 2020. azonos havi értéket.

Ha kíváncsi vagy a részletekre arról, mi zajlik legnagyobb megyénkben, a HelloVidék oldalán elolvashatod!