Veszélyben a Balaton: nemcsak a víz minősége, hanem még a levegő sem a régi a magyar tengernél

A most elkészült balatoni nádtérkép alapjául szolgáló infravörös és valódi színes, nagyfelbontású légi felvételek 2020 szeptemberében készültek. A különböző növényzetet és a különböző minőségi osztályba tartozó nádasokat egy digitális növénytérképező szoftverrel határolták le. Emellett számos terepbejárást is tartottak – mondta el Pomogyi Piroska hidrobiológus az InfoRádiónak.

A szakértő szerint a legfontosabb minőségrontó tevékenységek kivétel nélkül az emberre vezethetők vissza: a stégek, bejárók, feltöltések és nyiladékok felszabdalják a nádasokat, nagyobb teret engedve a hullámzás okozta növénykárosításnak is. Ráadásul az ember által kivágott nyiladékoknál rögtön megjelennek az invazív, az idegenhonos növény- és állatfajok – emelte ki.

Az 1200 hektár körüli nádas a jogi partvonalon viszonylag állandónak tekinthető, de a parti területeken jelentősen nőtt a nádasok területe a 2015-ös állapotokhoz képest, köszönhetően a Balaton magasabb vízszintjének. Az első osztályú nádasok területe ugyanakkor az elmúlt 20 évben a harmadára csökkent a jogi partvonalon belül, ellenben a szárazföld felől egyértelműen javult a nádasok minősége.

A hidrobiológus szerint a legújabb nádtérkép alapján veszélyben van a Balaton, és azonnali beavatkozásra lenne szükség.

Hangsúlyozta: a nyílt víz minősége fürdésre, ivóvízkivétre, illetve üdülésre csak abban az esetben lesz alkalmas hosszú távon, ha a nádasok "meg tudják fogni" a külső terheléseket. A nádasok nemcsak egy komplett ökoszisztémát jelentenek, hanem tisztítják a levegőt is, és ha ez megszűnik, akkor a levegőminőség is egészen más lehet a Balaton térségében.

A Balaton akkor marad meg Balatonnak, ha a nádasa is jó minőségű és ép

– hívta fel a figyelmet.