Ezért ülsz folyton a dugóban: itt van a legnagyobb szükség útfejlesztésre itthon

Idén a tavaszi, nyári időszak utazás szempontjából kicsit sem fog hasonlítani az előző évekre: a Covid-19 járvány, mindannyiunk életét fenekestül felforgatta, a turizmuzmusről és a hozzá szorosan kapcsolódó vendéglátásról már nem is beszélve! A világjárvány miatti óvintézkedések miatt azonban ahogy arról már a Pénzcenrum is folyamatosan beszámolt, egyre több ország nyitja meg a határait,

EZ IS ÉRDEKELHET

A horvát, görög, olasz tengerparton nyaralnál? Ezeket a szabályokat kell betartanod

Utazás előtt tájékozódj!

Aki tehát szeret utazni, és nem fél a járványtól, az egészen biztosan ezen a nyáron is útra kel majd, legfeljebb távoli úti célok helyett, otthonához közelebbi helyszíneket fog felkeresni, jellemzően közúton, személygépkocsival - ezzel is csökkentve a társas érintkezések számát. 

Az egyes régiók autópályáinak hossza jól mutatja a terület infrastrukturális fejlettségét: a legnagyobb sűrűségben általában a fővárosok és közlekedési szempontból fontos nagyvárosok környékére építették őket, ipari központok és tengeri kikötők közelében. Sőt elmondható, a legtöbb európai nagyvárost autóutak sűrű szövete veszi körbe, másképp nem is tudnának megfelelni a közúti szállítás igényeinek.

Az Eurostat adatai alapján Budapest (környéke) előkelő helyet foglal el annak tekintetében, hogy 1000 négyzetkilóméterre hány kilóméter autópálya jut. És Európában is csupán Bréma környékén, Dél-Hollandia, és Utrecht régiójában sűrűbb a hálózat.

Érdekes adat ugyanakkor, hogy ha egész Magyarországra vetítve nézzük ezt az adatot, akkor 1000 négyzetkilométerre vetítve mindössze 18 kilométernyi autópálya jut - tehát a vidék komoly elmaradásban van a fővároshoz viszonyítva. 

Észak és Dél-Alföldön mindössze 12, Észak-Magyarországon 13, a Dunántúlon 21kilométernyi autópálya van 1000 négyzetkilométeren.