A VIRTU, az ISSEI és a Tortuga is bekerült a nemzetközi TOP 100-as válogatásba.
Tegnap óta másról sem cikkezik a magyar és a nemzetközi sajtó, mint az Olaszországban leszakadt viaduktról. A balesetnek több tucat halálos áldozata van, hiszen nem elég, hogy egy igen forgalmas útról van szó, de ráadásul a mintegy 200 méteres leszakadt szakasz lakott terület felett húzódott. Az még kérdéses, hogy ki a baleset felelőse, az viszont biztos, hogy az utóbbi években az olaszok jelentősen kevesebb pénzt ruháztak be az úthálózatukba, mint a válságot megelőzően. Mutatjuk, hogy pontosan mennyivel is kevesebbet, illetve azt is, hogy eközben mi történt Magyarországon ezen a téren.
A tegnapi olaszországi tragédia kapcsán felmerült, hogy az megelőzhető lett volna, hiszen a kérdéses útszakasz rossz műszaki állapota régóta ismert volt. A viadukt egyrészt régen, évtizedekkel ezelőtti technológiával épült, ráadásul átadása óta a rajta átmenő forgalom is jelentősen megnövekedett. Tegnap óta már lehet tudni, hogy a helyzet tarthatatlanságára már korábban is többen felhívták a figyelmet, ám ezek a hangok süket fülekre találtak.
Egyelőre még csak találgatni lehet, hogy végső soron mi is okozta a tegnapi tragédiát, az viszont biztos, hogy Olaszországban az utóbbi időszakban jelentősen visszafogták az infrastrukturális beruházásokat. A mediterrán ország 2007-ben még 13,66 milliárd eurót költött el ilyen célra, és még 2008-ban is 13,05 milliárdot - derül ki az OECD adataiból. Ezt követően azonban - nyilván a válság hatására is - a beruházások mértéke jelentősen megcsappant. 2009-ben már csak 5,64, 2010-ben pedig mindössze 3,38 milliárd eurót költöttek el ilyen beruházásokra.
A mélypont 2013 volt a maga 2,84 milliárd eurójával, de ez az összeg még 2015-ben is csak 5,15 milliárdra emelkedett. Összehasonlításképp: Németországban 2015-ben 11,69, Nagy-Britanniában 9,06 milliárd eurót fordítottak ilyen célokra. De még Oroszországban is többet, 6,11 milliárdot ruháztak be az úthálózatba.
Mi történt Magyarországon?
Hazánkban 645,91 millió eurót fordítottak infrastrukturális beruházásokra 2007-ben. Az összeg a következő két évben még emelkedett is, 2009-ben már elérte az 1,56 milliárd eurót. A válság hatása aztán itthon is megmutatkozott, mivel 2010-ben már csak 840,16 millió, 2012-ben pedig mindössze 152,65 millió euró lett erre a célra fordítva. Azóta azonban az ilyen célú kiadások ismét emelkedésnek indultak, 2015-ben már 1,24 milliárd euróra rúgtak.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 25 000 000 forintot 15 éves futamidőre már 6,21 százalékos THM-el, havi 210 829 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az OTP Banknál 6,58%, a Magnet Banknál 6,66%, az Erste Banknál és az UniCredit Banknál 6,78%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Magyarországon rendszeres a hidak vizsgálata
Az eset kapcsán az Innovációs és Technológiai Minisztérium kiadott egy sajtóközleményt, miszerint a hazai hidak műszaki állapotát akár heti, de minden esetben féléves és éves rendszerességgel ellenőrzik. Az ellenőrzés gyakorisága a híd forgalmától függ, de a féléves hídszemle és az éves hídvizsgálat minden esetben megtörténik. A sajtóközlemény szerint így felmérhető a hidak műszaki állapota, illetve korlátozható az azokon áthaladó forgalom, amennyiben ez szükséges a biztonságos közlekedéshez.
Borítókép: MTI/EPA/Luca Zennaro
170 milliárd forintos üzlet jött létre: teljesen átalakulhat Budapest és az agglomeráció közlekedése
Az állam az Országos Közlekedési Központ Zrt.-n keresztül 50 százalékos tulajdonrészt szerezhet a BKK-ban,.
AI & Digital Transformation 2026
Deep Tech 2026
Vállalkozói Klub 2026
HR (R)EVOLUTION 2026







