Az elektromos autók terjedésével egyre többeket foglalkoztat, hogy vajon az elektromos hajtás miatt erősebb elektroszmog éri-e a vezetőt és az utasokat.
Az emberiség története tele van félreértésekkel, pontatlanságokkal és legendákkal. Egyes tévhitek évszázadok óta makacsul tartják magukat, és még ma is sokan hiszik őket igaznak, annak ellenére, hogy a tudomány már régen megcáfolta őket. Ezek a hiedelmek sokszor ártalmatlannak tűnnek, máskor azonban torz képet adhatnak a világról, sőt akár a mindennapi döntéseinket is befolyásolhatják. Az alábbi válogatásban húsz tévhitet gyűjtöttünk össze, melyek jól mutatják, mennyire könnyen ragadnak meg a köztudatban a félreértések.
Talán azzal ma már a legtöbben tisztában vannak, hogy nem csak az agyunk 10 százalékát használjuk, hogy a kínai nagy fal nem látszódik a Holdról és hogy Einstein nem bukott meg matematikából, számos más tévhit ugyanakkor még mindig makacsul tartja magát, hiába cáfolták meg őket újra és újra.
Az alábbiakban tudományos, történelmi és köznapi tévhitekből válogattuk össze azokat, melyekről a legtöbb ember talán még mindig elhiszi, hogy igazak.
- Vegyük kezdésnek a spenótot, amelyről az a tévhit kering, hogy rendkívül gazdag vasban. Az igazság viszont az, hogy egy tizenkilencedik századi német folyóiratban helytelen adat szerepelt, egy tizedesvessző rossz helyre került, így a spenót vastartalmát a valóságos érték tízszereseként tüntették fel. Bár a spenót valóban tartalmaz vasat, de mennyisége egyáltalán nem kimagasló más zöldségekhez képest.
- Hasonlóan tartós a tévhit az emberi érzékszervekkel kapcsolatban. Még az iskolákban is azt tanították, hogy az embernek öt érzékszerve van, valójában számos további érzékelési mód létezik: az egyensúlyérzék, a hőérzékelés, a fájdalomérzékelés vagy a propriocepció – a testrészek térbeli és egymáshoz viszonyított helyzetének érzékelése – mind önálló érzékszervi rendszerek. Ugyan vitára adhat okot, hogy mi az érzékszerv pontos definíciója, de ha olyan rendszer, melynek segítségével az agyunk információkat gyűjthet a külvilágról, akkor ötnél jóval több érzékszervet tudunk meghatározni.
- Egy fordítási és értelmezési hiba miatt a nyelvünk ízlelőbimbóiról szintén tévesen tanították, hogy különböző részei más-más ízeket érzékelnek. A valóság az, hogy minden ízlelőbimbó képes minden alapíz felismerésére.
- A vakbelet is sokáig egy felesleges evolúciós maradványnak tekintették, viszont kiderült, hogy rendkívül fontos szerepe van, ugyanis menedéket biztosít a hasznos bélbaktériumok számára.
- Elterjedt az a tévhit is (feltehetőleg elsősorban a különböző filmeknek és sorozatoknak köszönhetően), hogy a defibrillátor képes újraindítani a szívet. Az igazság az, hogy a defibrillátor csupán egy sokkot ad a szívnek, hogy ezzel az élettel nem összeegyeztethető szívritmuszavarokat meg tudjuk szüntetni, és visszaálljon a normális ritmus. Ha a szív teljesen megállt, a defibrillátor használhatatlan.
- Egy másik tudományos tévhit a dongók repülésével kapcsolatos. Sokan hallották már, hogy a dongó az aerodinamika törvényei szerint nem repülhetne, de a dongó erről nem tud, és egyszerűen csak repül. Mindez egy hibás aerodinamikai számítás következménye volt, amely a feszített szárnyú repülésből indult ki, a dongók azonban nem csak fel és le mozgatják a szárnyaikat, hanem előre és hátra is, és közben a szárnyaik éleit is csavargatják.
- Az, hogy a csótányok túlélnének egy nukleáris háborút, szintén tévhit. Bár az embereknél jóval ellenállóbbak a sugárzással szemben, a rovarok között gyakorlatilag az elsők között pusztulnának el, mivel számos más rovarfaj jóval ellenállóbb a sugárzással szemben, többek közt a lisztbogár vagy a muslica is. A tévhit feltehetőleg onnan ered, hogy az amerikai atomenergia-ellenes és pacifista mozgalmak hirdetéseiben felbukkant egy szlogen, hogy az atomháborút nem az Egyesült Államok, az oroszok vagy Kína fogja megnyerni, hanem a csótányok. Továbbá olyan hírek is elterjedtek a médiában a hirosimai és nagaszaki atombombák ledobása után, hogy mindkét városban virágzó maradt a rovarpopuláció.
- Az „alfa-hímek” létezése is egy tévhit, ami a farkasok viselkedésének félreértéséből fakad. Ugyan a fogságban (tehát nem természetes környezetben) tartott farkasokon alapuló kutatások szerint a hímek között dominanciaharc alakult ki, ahol az „alfa” vezette a falkát, a vadon (tehát természetes környezetben) élő farkasok esetében nem erőszakos hierarchia, hanem családi struktúra működik.
- Bár a mai napig előszeretettel használják állásinterjúkon, és évente milliók töltik ki az interneten, a Myers–Briggs féle személyiségteszt (MBTI) nem alapul tudományos eredményeken, semmiféle valódi pszichológiai próbát nem áll ki, és a szakemberek sem fogadják el érvényesként.
- Fenntartásokkal érdemes kezelni a csirke és a lazac „egészséges” jelzőjét is, hiszen a tömegtermelésből származó brojlercsirkéket gyakran antibiotikumokkal tömik, a tenyésztett lazacok pedig szennyezett környezetben élhetnek. A hús minősége tehát nagyban függ a tartási körülményektől és a beszerzés forrásától.
- Ugyan az állítás, miszerint a középkorban rövidebb volt a születéskor várható élettartam, megállja a helyét, viszont némileg árnyaltabb a kép, mint azt sokan hiszik, és az nem igaz, hogy a legtöbb ember harminc éves koráig élt. Elsősorban a magasnak számító csecsemőhalálozási ráta okozta a várható élettartam alacsony értékét. A középkori Angliában például egy becslés adatai alapján hatvannégy év volt a várható élettartama egy felnőttnek.
- A történelemórákon még lehetséges, hogy azt tanultuk, hogy a piramisokat rabszolgák építették, de valójában fizetett, jól szervezett, képzett szakemberekből álltak a munkások, akik jellemzően a piramisok környékén éltek, régészeti leletek szerint meglehetősen jómódban.
- A spártai társadalom kegyetlenségéről is élnek még tévhitek az emberek fejében. Bár valóban katonaállam volt, nem dobáltak le csecsemőket a Taigetoszról. Azokat a gyerekeket, akiket valamilyen okból a szüleik nem szerettek volna megtartani, a Taügeton Apothetainak (kihelyezés helye) nevezett részénél helyezték el, és innen vihették el azok, akik gyermeket akartak. Persze így is előfordulhatott, hogy a sorsára hagyott csecsemőket nem találták meg időben.
- Adolf Hitlerről is több tévhit kering, az egyik, hogy szobafestő volt, a másik pedig, hogy zsidó származású volt, de egyik sem igaz, és feltehetőleg mindkét pletykát ellenfelei kezdték terjeszteni róla.
- Sokan Voltaire-nek tulajdonítják a híres mondást: „Nem értek egyet azzal, amit mondasz, de halálomig harcolni fogok azért, hogy mondhasd.” A mondatot valójában Evelyn Beatrice Hall írta 1906-ban egy Voltaire-ról szóló életrajzi műben, hogy érzékeltesse vele a filozófus nézeteit.
- Azt biztosan sokan tudják, hogy Jézus nem karácsonykor született, viszont talán kevesebben, hogy a neki ajándékot vivő napkeleti bölcsek nem hárman voltak, legalábbis a Biblia nem ír pontos számot, a három ajándék (arany, tömjén, mirha) miatt feltételezzük, hogy hárman lehettek.
- Az SOS vészjelzés jelentése is téves: valójában nem jelent semmit. Azért választották, mert a morzekódban könnyen felismerhető még interferencia vagy gyenge vétel esetén is (három rövid, három hosszú és újabb három rövid jelzésből áll: ...---...), nem pedig azért, mert a Save Our Souls vagy Save Our Ship rövidítése lenne. Ezek a jelentések utólag kitalált magyarázatok.
- A térképek nem adják vissza pontosan a kontinensek méretarányát. A legelterjedtebb Mercator-vetület ugyan kiválóan használható navigációra, mivel szögtartó, de emiatt a sarkok felé haladva egyre jobban felnagyítja a felszíni területeket. Így látszik például Grönland sokkal nagyobbnak, mint amilyen valójában.
- A WC öblítésének iránya nem függ a földrajzi féltekétől. Bár a Coriolis-hatás valós jelenség, amely például az óceáni áramlásokat is befolyásolja, egy WC-csészében a víz öblítési iránya a csésze kialakításától és a víz kezdeti mozgásától függ.
- És a végére egy köznapi tévhit: a főzővízhez adott étolaj nem akadályozza meg a tészta összeragadását – az olaj a víz tetején úszik, és csak akkor érintkezik a tésztával, amikor azt leszűrik.
A tévhitek elterjedése és fennmaradása jól mutatja, hogy mennyire hajlamos az ember egyszerű, könnyen megjegyezhető magyarázatokhoz ragaszkodni, még akkor is, ha azok nem állják ki a tudományos vizsgálódás próbáját.
Egy hibás adat, félrefordítás, félreértett kutatás vagy épp egy jól hangzó szlogen évtizedekre, sőt évszázadokra is beivódhat a köztudatba. Mindezek miatt rendkívül fontos a kritikus gondolkodás és az információk ellenőrzése, főleg manapság, mikor a konteók és az áltudományok már a közbeszéd legmagasabb szintjeire is beférkőztek.
-
Mától újra rendelhető a Lidl és a Tisza cipő egyedi sneakere - Sietni kell, csak 1 hétig elérhető
Az előrendelés most is kizárólag a Lidl Plus alkalmazás Click&Pick funkcióján keresztül lesz elérhető.








