Sok magyar azt hiszi, meg fog halni, de más a baja: ezzel jobb mielőbb tisztában lenni

A kutatás bemutatása egy vetítéssel kezdődött, három rövid videót látthattak a résztvevők, melyek rámutattak, milyen kívülről vagy belülről átélve a verbális abúzus, a neurodiverzitás és a pánikbetegség. Ezeket a kisfilmeket az Euronics áruházaiban láthatják a kiállított televíziókon az emberek már most is. Ezzel az Euronics célja, hogy tartalmat adjanak, és felhívják a figyelmet a problémákra, ahelyett, hogy tartalom nélküli képeket vetítenének a készülékeken.

A magyar emberek harmada nem lát célt az életében

Tapasztó Orsi szerint sokszor a vállalatok társadalmi felelősséggel kapcsolatos kampányai mögül hiányzik a szakmaiság és a mélység, ugyanakkor az Euronics szerinte ebben más, és mentális szakemberként nem állt volna be a program mögé, ha nem lenne erről meggyőződve.

Metykó Tibor, az Euronics chief customer officere egy rövid prezentációban elmondta, hogy a kutatás szerint a társadalom 53 százaléka vallja, hogy gond van a mentális egészségével, és 88 százalék gondolja, hogy ez a társadalom által nem elfogadott. Hangsúlyozta azt is, hogy a magyar emberek harmada nem lát célt az életében. Rátérve a cégek felelősségvállalására, Metykó Tibor beszámolt arról is, hogy az Európai Bizottság szerint a vállalatok zöld állításainak majdnem fele túlzó, hamis vagy félrevezető; a fogyasztói társadalom fele pedig a legrosszabbat feltételezi, ha egy vállalat hallgat egy társadalmi kérdésben.

A verbális abúzus kapcsán megjegyezte, hogy 92 százalék azoknak az aránya, akik szerint nem egyszerű segítséghez jutni verbális bántalmazás esetén, több mint 60 százalék szerint pedig a verbális bántalmazást nem is tudná bizonyítani. A neurodiverzitásról szót ejtve kiemelte, hogy az emberek 60 százaléka nem tudja, hogy ez mit jelent, 90 százalék szerint pedig a társadalom nem elfogadó ezekkel a problémákkal szemben. A pánikbetegségről és pánikrohamról pedig azt mondta el Metykó Tibor, hogy ez utóbbiban minden második embernek volt már része, de a kutatás résztvevői szerint ezzel a problémával kapcsolatban a társadalom jóval elfogadottabb (70 százaléka).

Mint kiemelte, az Euronics a Focus programjával (focusprogram.hu) nem a megoldást vállalja, hanem azt, hogy ezeket a problémákat felhangosítják, és teret adnak nekik.

Ezért hiszik sokan halálosnak a pánikrohamot

A kerekasztal beszélgetésen Krisztián Veronika, a Kikapcs Alapítvány ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a kutatásban néhány szám elép optimista, amivel a többi szakértő is egyetértett. Kőszegi Erika, az S.O.S Krízis Alapítvány pszichológusa szerint ha az ember azt gondolja magáról, hogy jól van, akkor jobban van, és talán érdemes lett volna a kutatásban szakszavak helyett egyszerűbb kifejezéseket használni.

Tapasztó Orsi szerint jellemző manapság, hogy az emberek könnyen diagnosztizálják magukat, például ha látnak egy filmet, olvasnak egy cikket egy mentális problémáról, hajlamosak arra, hogy azt magukra vegyék.

Karsai Szilvia, a Pszichodiák Alapítvány pszichológusa a pánikbetegség és a pánikroham közötti különbségről beszélt. Mint mondta, szakemberek állapítják meg azt, hogy milyen tünetegyüttesnek kell jelen lenni, hogy felállíthassák a pánikbetegséget. Tapasztó Orsi ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy ha valaki nincs tisztában a pánikroham tüneteivel, valóban azt gondolhatja – ha átél ilyet – hogy meg fog halni.

Kőszegi Erika a verbális bántás és bántalmazás közti különbségre világított rá, mint mondta az abúzus esetében a rendszeresség az, ami meghatározza. A munkahelyi verbális abúzus esetében a résztvevők elmondták, hogy ez sokszor szubjektív és területfüggő is, ugyanakkor kiemelték, hogy mindig hierarchikus a viszony a két fél között.

Karsai Szilvia szerint a pánikbetegség esetén a biztonságérzetünk megrendül és elveszítjük a kapcsolatot a valósággal. Mint mondta légzőgyakorlatokkal fontos a légzést helyrehozni ilyenkor, érdemes mindfulness technikákat is alkalmazni, amivel a jelenbe „hozzuk vissza magunkat”, emellett az is segít, ha például helyszínt változtatunk. Hangúlyozta, ha azt tapasztaljuk, hogy valakinek a környezetünkben pánikrohama van, akkor semmiképp sem szabad bagatellizálni a történteket, és nem szabad érvényteleníteni a másik érzéseit.

A legvégső esetben fordulnak orvoshoz a magyarok

Krisztián Veronika szerint az emberek félnek a társadalmi megbélyegzettségtől, ezért félnek segítséget kérni. Emellett sok tévhit övezi a mentális problémákat, ami miatt nehezen beszélnek róla az érintettek. Megjegyezte, hogy fontos, hogy változtassunk a társadalmi kommunikációban többek közt a neurodiverzitással kapcsolatban is, mert a sztereotípiák nem segítik az érintetteket, valamint fontosnak tartja, hogy edukáljuk a társadalmat, és a definíciókkal kapcsolatban tisztában legyünk.

Karsai Szilvia rámutatott, hogy a legvégső esetben szoktak az emberek segítséget kérni. Megjegyezte, hogy egy mentális probléma esetén sokszor az elején nincsenek látványos tünetek, mint például egy lábtörés esetén. Azt is kiemelte, hogy pánikbetegséggel sokszor háziorvoshoz fordulnak az érintettek, emiatt pedig csak sokára juthatnak el oda az orvosok, hogy felmerüljön bennük, hogy nem szomatikus betegségről van szó, hanem mentálisról.

Tapasztó Orsi feltette a kérdést a kerekasztal beszélgetés résztvevőinek, hogy mi a legfontosabb üzenet, amit átadnának az embereknek. Krisztián Veronika erre azt válaszolta, hogy a neurodiverzitás érték, és fontos, hogy a társadalom színes legyen. Kőszegi Erika pedig azt emelte ki, hogy senkinek se „szóljunk be”, aki csak egy kicsit tesz a társadalomért.