Teljes sorcsere a hazai sportszövetségekben: elképesztő lemondási hullám folyik Magyarországon

Egyre több, az előzőleg 16 éven át kormányzó párt ismert politikusa távozik a hazai sportszövetségek és klubok éléről. A mostani tisztújítások nyomán több helyen ismét a szakma veszi át az irányítást.

A 2010 és 2022 közötti időszakban bevett gyakorlatnak számított, hogy kormánypárti politikusok álltak a hazai sportszövetségek élén. Ezt a tendenciát a sportállamtitkárként hivatalba lépő Schmidt Ádám igyekezett megtörni, aminek hatására olyan szereplők távoztak a röplabda-, a kosárlabda-, a kézilabda- és a vízilabda-szövetségek éléről, mint Kovács Ferenc, Szalay Ferenc, Kocsis Máté vagy Vári Attila. A Magyar Kézilabda Szövetség irányítását például a korábbi klasszis játékos, Ilyés Ferenc vette át, de vízilabda-szövetség élére is egy volt olimpiai bajnok, Madaras Norbert került - igaz, hogy abban az esetben Vári Attila is annak mondhatja magát.

A folyamat a párt választási vereségét követően gyorsult fel igazán. Lázár János és Németh Szilárd betartották korábbi ígéretüket, és a kudarc után lemondtak elnöki posztjukról a tenisz-, valamint a birkózószövetség éléről. Lázár távozásával a teniszszövetségben azonnal heves vita robbant ki az elődje, Szűcs Lajos idején felhalmozott hiány és a korábbi, négymilliárd forintos állami konszolidációs támogatás elköltése miatt.

Németh Szilárd a birkózószövetség éléről állt fel mandátumának lejárta előtt, helyét a sportág egykori kiválósága, az olimpiai bajnok Lőrincz Tamás veheti át. Kósa Lajos már a választások előtt visszalépett a korcsolyázószövetség vezetésétől, így ott a szakma képviselője, Telegdi Attila mesteredző indíthat új korszakot.

Nem mindenhol történt azonban váltás: a vívószövetségben a helyettes államtitkárként dolgozó Csampa Zsolt egyhangú támogatással a helyén maradt. Szintén megtartotta pozícióját a sportágban gyermekora óta jelen lévő Schmidt Gábor a kajak-kenusoknál, valamint Polyánszky Zoltán a sakkszövetség élén. A síszövetségben az eddigi elnök, Kőrössy Krisztián nyerte a tisztújítási szavazást Wáberer Györggyel szemben.

A legfeszültebb helyzet a Magyar Atlétikai Szövetségben alakult ki. Bár az elnök az egykori sportoló, Gyulai Miklós maradt, a tagság fellázadt az átláthatatlan gazdálkodás és a Deutsch Péternek adott túl széles jogkörök miatt. Kiderült, hogy Deutsch testvérének cégei milliárdos osztalékot vettek ki, maga Deutsch pedig az Integritás Hatóság vizsgálatának célkeresztjébe is bekerült egy többszörös túlárazás gyanúja miatt. A közgyűlés a pénzügyi beszámolót és a költségvetést sem fogadta el, az elnök azonban nem mondott le, ami heves jogi vitákhoz vezetett, és akár a nyári Gyulai Memorial megrendezését is veszélyeztetheti.