Elzárulnak az állami pénzcsapok? Gyökeres változás kapujában áll a magyar sport, ez lehet a megoldás

A közép- és kelet-európai sportpiac komoly növekedési potenciál előtt áll, a továbblépéshez azonban elengedhetetlen, hogy a jelenlegi, túlnyomórészt állami finanszírozásra épülő rendszert egy fenntarthatóbb üzleti modell váltsa fel - ez olvasható a PwC legújabb kutatásában. 

Bár a régiós sportvezetők a következő három-öt évben évi 6,6 százalékos piaci növekedéssel számolnak – ami jócskán meghaladja az általános gazdasági bővülést –, a szektort továbbra is az erős állami szerepvállalás határozza meg a finanszírozás és az irányítás terén egyaránt.

Az utóbbi időben jelentősen javult a sportinfrastruktúra minősége, különösen a nagyszabású nemzetközi eseményeknek köszönhetően, ám a létesítmények a mindennapokban sokszor kihasználatlanok maradnak. Ezzel párhuzamosan az élsport dominanciája mellett a szabadidősport háttérbe szorul, hiszen a régió felnőtt lakosságának mindössze harmada végez az egészségügyi ajánlásoknak megfelelő mennyiségű testmozgást, ami érezhetően elmarad az európai uniós átlagtól.

A szektor strukturális átalakulása elkerülhetetlen. A befektetési szokások változásával a fókusz a hagyományos infrastruktúráról egyre inkább a diverzifikált bevételi modellek és az innovatív formátumok felé tolódik. Bár a térségben még gyakori, hogy olyan korábbi klasszisok, mint Hosszú Katinka, Darnyi Tamás vagy Király Gábor fektetnek energiát és tőkét saját sportáguk hazai fejlesztésébe, a nemzetközi intézményi befektetők bevonása terén még komoly kiaknázatlan lehetőségek rejlenek.

Eközben a klubok és a jogtulajdonosok számára a legfőbb feladattá a szurkolók figyelmének megragadása és megtartása vált. A közönség, különösen a fiatalabb generáció tagjai, az élő közvetítések mellett már rövid videókat, interaktív formátumokat és véleményvezérek által készített tartalmakat is elvárnak. A digitális csatornák napjainkra már nem csupán kommunikációs felületekké, hanem a bevételszerzés és az elkötelezettség növelésének legfontosabb eszközeivé léptek elő.

Hatalmas kiaknázatlan területet jelent a női sport, ahol a piaci szereplők 22 százalékos bevételnövekedést jósolnak a közeljövőben. A szervezeti háttér a legtöbb csapatsportágban már erősödik, de ahhoz, hogy a pályán elért sikerekből erős márka és elkötelezett közösség épüljön, a szponzori modellek és a kereskedelmi bevételek célzott fejlesztésére van szükség.

Szintén alapvető kihívás a meglévő sportinfrastruktúra újraprogramozása, amely jelenleg a régió legnagyobb, de legkevésbé kihasznált erőforrása. A kitörési pontot a létesítmények multifunkcionális, nem kizárólag sportcélú hasznosítása és az üzemeltetési hatékonyság növelése jelenti. Erre kiváló hazai példa a Groupama Aréna, ahol a területhasználat újragondolása irodaberuházást is lehetővé tett, vagy az MVM Dome, amely sikeresen vonzza a nemzetközi sport- és szórakoztatóipari eseményeket.

A gazdasági fenntarthatóság mellett azonban a bizalom megőrzése a legkritikusabb tényező. A mérkőzések eredményének befolyásolását és a doppingot a régió sportvezetői komolyabb kockázatnak tartják a globális átlagnál, a szurkolók számára pedig a verseny tisztasága sokszor még a játékélménynél is fontosabb.

A közép- és kelet-európai sport jövője végső soron azon múlik, hogy a szervezetek képesek-e átláthatóbb működésre átállni, piaci alapokra helyezni a bevételeiket, valamint olyan örökséget teremteni, amely a gazdasági érdekek mellett szélesebb körű társadalmi és egészségügyi célokat is szolgál - áll a PwC kutatásában.