Kiderült a szörnyű igazság az időjárásról: durván felszökik a hőmérséklet, megint jön a forró időjárás

Január elején évek óta nem látott, rendkívüli téli időjárás köszöntött be hazánkban. A hosszabb távú adatok azonban ismét rávilágítottak az éghajlatváltozás hatásaira. A fagyos és az 1991–2020-as átlagnál jóval csapadékosabb évkezdet ellenére a február már átlagos volt. A március pedig kifejezetten száraz időjárást hozott, és 34 százalékos csapadékhiánnyal zárt. Ennek következtében az első negyedév összességében melegebbnek és csapadékhiányosabbnak bizonyult a sokéves átlagnál.

Az elmúlt években egyre súlyosabb problémát jelentő aszály idén is korán megmutatkozott. A téli csapadék egyenetlensége és a tavaszi esők elmaradása miatt április elejére országszerte jelentősen kiszáradt a talaj. Jelenleg országos átlagban mintegy 30 milliméternyi csapadék hiányzik a földekből. A csupasz talajt ráadásul az erős tavaszi szelek is intenzíven szárítják.

Bár a száraz időszak a tavaszi mezőgazdasági munkák egy részének kedvezett, a szakemberek figyelmeztetnek a veszélyekre. Ha nem érkeznek kiadós, áztató esők, az egyre halmozódó vízhiány májusra már kritikus méreteket ölthet. A helyzet jelenleg a középső és keleti országrészben a legrosszabb, míg a nyugati és délnyugati megyékben némileg kedvezőbb a kép.

A csapadék elmaradása a Balaton vízszintjén is erőteljesen érezteti a hatását. A tó vízállása már március végén alacsonyabb volt az ideálisnál. Ez a kiinduló állapot különösen aggasztó, hiszen a nyári hónapokban a természetes apadás akár a 30-40 centimétert is elérheti. Bár a következő időszakban még van esély a vízkészlet töltődésére, kiadós tavaszi esőzések hiányában komoly problémák várhatók. Őszre a vízállás olyan alacsony szintre süllyedhet, amely már a balatoni hajózást is korlátozhatja.

A meteorológusok évszakos előrejelzései sajnos nem sok jóval kecsegtetnek az év hátralévő részére. Április második fele és a május is az átlagosnál melegebbnek, illetve szárazabbnak ígérkezik. Bár helyi záporok és zivatarok kialakulhatnak, ezek országos szinten nem oldják meg a kibontakozó aszályt. A nyári kilátások még borúsabbak. A Kárpát-medencében az átlagosnál 0,5–1 Celsius-fokkal magasabb hőmérséklet várható, ami egyértelműen hőhullámok kialakulásához vezet. A várható csapadékmennyiség tekintetében pedig továbbra is nagy a bizonytalanság.

Az időjárási tendenciákat jelentősen befolyásolja a globális éghajlatra ható, nyárra teljesen kiépülő El Niño-jelenség is. Ennek a hatalmas légköri és óceáni folyamatnak a közvetlen, rövid távú európai hatásai nehezen megjósolhatók. A vele járó globális hőmérséklet-emelkedést azonban várhatóan Magyarországon is megérezzük. A tartósan melegedő trendek alapján az sem kizárt, hogy a következő, 2027-es év lesz a valaha mért legmelegebb évünk.