Óriási zsírszörnyek támadják Budapestet: kódolva van a katasztrófa a csatornarendszerben

Az elmúlt években a Fővárosi Csatornázási Művek munkatársai egyre gyakrabban találkoznak olyan súlyos csatornablokkokkal, amelyeket az otthonokból lefolyó zsír és a WC-be dobott nedves törlőkendők hoznak létre. Ezek a képződmények zsírszörny vagy angol szóval fatberg néven is ismertek.

Ezek az elakadások akkor alakulnak ki, amikor a konyhai zsiradékok, olajok és egyéb zsíros anyagok a nedves törlőkendőkkel és más nem vízben oldódó termékekkel érintkeznek a csatornarendszerben. A zsiradékok a lefolyóban lehűlnek és megkötnek, a törlőkendők pedig nem bomlanak le gyorsan. Így szilárd, rugalmas tömeggé állnak össze, amely képes elzárni a csöveket és meggátolni a szennyvíz szabad áramlását.

A jelenség nem új, de Budapesten az utóbbi években nagyon sok üzemzavar és dugulás kapcsolódik hozzá. A Csatornázási Művek szerint korábban ritkábban fordult elő ilyen probléma, ma azonban napi szinten kell foglalkozniuk a zsíros tömegek felszámolásával az átemelőtelepeken és a csatornahálózatban.

Több alkalommal is előfordult, hogy az átemelő telepeken nagy, kígyószerű zsírszörnyeket emeltek ki a csatornákból. Ilyen esetben a zsíros és törlőkendős massza egy propellerszivattyú kábelére tekeredett fel, több órás munkával tudták csak eltávolítani.

A probléma mögött részben az áll, hogy a nedves törlőkendők gyártói gyakran azt sugallják, hogy a termékek „lefolyóbarátok” vagy „WC-be dobhatók”, miközben valójában sokuk sokáig megmarad szilárd formában a csatornarendszerben. Más országokban tanulmányok szerint a csatornarendszerben okozott blockkok jelentős részét ezek a termékek okozzák, a nedves törlők és egyéb nem bomló anyagok akár a dugulások 90 százalékához is hozzájárulnak.

A Pénzcentrum megkérdezte a Fővárosi Csatornázási Műveket a problémáról és arról, hogy mit lehet tenni a dugulás ellen. Mint írták, a közcsatorna-dugulások száma az elmúlt években enyhén csökkenő tendenciát mutatott. 2023-ban 314, 2024-ben 259, 2025-ben pedig 230 db dugulást kellett elhárítania munkatársainknak.

A Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) tájékoztatása szerint a társaság nem vezet külön statisztikai nyilvántartást a dugulások típusairól, azokat csak megjegyzés szintjén rögzítik a beavatkozások során. A gyakorlati tapasztalatok alapján a házibekötő csatornák eldugulását jellemzően az összeálló, úgynevezett szálas anyagok okozzák. Ezek döntő része nedves törlőkendőből, valamint vízben nem oldódó papír alapú termékekből áll, amelyek a csatornahálózatban nem bomlanak le, és idővel komoly elzáródásokat idéznek elő.

A nedves törlőkendő a legnagyobb gond

Az FCSM hozzátette, hogy az utóbbi években egyre elterjedtebb, vízben nem vagy csak nagyon lassan lebomló nedves törlőkendők a csatornába jutó zsiradékokkal találkozva rövid idő alatt nagy kiterjedésű zsírdugókat hoznak létre. A csatorna helytelen használatából fakadó dugulások nemcsak a közcsatornát érintik, hanem a lakossági házi csatornákban is rendszeresen problémát okoznak, és gyakran vezetnek üzemzavarhoz a szivattyútelepeken is.

A társaság tapasztalatai szerint ezek az üzemzavarok lassítják és nehezítik a szennyvíz elvezetését, valamint elöntésveszéllyel járnak. Szélsőséges esetben a visszaduzzasztás mértéke elérheti azt a szintet, hogy a szennyvíz a tisztítónyílásokon vagy a lefolyókon keresztül a felszínre jut.

A zsírdugók leggyakrabban éttermek, gyorsétkezdék és ipari élelmiszerfeldolgozók környezetében alakulnak ki. Ezeken a helyeken jellemző gond a zsírfogó berendezések hiánya vagy nem megfelelő karbantartása, ami miatt a szennyezett zsiradék a bekötővezetéken keresztül a közcsatornába kerül, majd az áramlás irányában továbbhaladva lerakódik a hálózatban

- jegyezték meg.

Elmondta a társaság, hogy a koronavírus-járvány lecsengését követően kissé csökkent az ezzel összefüggésbe hozható esetek száma, de a nedves törlőkendők és szálas anyagok sajnos továbbra is jelen vannak a csatornahálózatban. Egy a fővárosi lakosság körében végzett felmérés alapján egyre tudatosabbak a felhasználók. A 2021-ben már a lakosság 68%-a rendeltetésszerűen használta a kiépített csatornarendszert. Mint írták, 

a dugulások számának csökkenéséhez az is hozzájárul, hogy munkatársaink folyamatosan végeznek ellenőrzéseket, és nem megvárva a zsírdugók kialakulását, preventív módon is tisztítják a több mint 6000 kilométer hosszúságú fővárosi közcsatornarendszert.

A Fővárosi Csatornázási Művek részéről javaslatokat is megfogalmaztak a dugulás elkerülése érdekében.

• A leglényegesebb szabály, hogy ne használjuk szemetesvödörként a lefolyókat!
• Kíméljük meg a csatornát a zsíros ételmaradékoktól és az elhasznált olajoktól!
• A nedves törlőkendőket, legyen az akár lebomlóként árusítva, sose dobjuk a wc-be!

Az FCSM örömteli fejleménynek tartja, hogy a gyártók egy része már lebomló törlőkendőket állít elő, ugyanakkor a gyakorlatban ez nem jelent érdemi megoldást a csatornahálózat számára. A lebomlási folyamat ugyanis nem zajlik le abban a legfeljebb fél napos időtartamban, amely alatt ezek a termékek a csatornarendszeren keresztül eljutnak a végponti szennyvíztisztító telepekre. Emiatt a lebomlónak jelölt törlőkendők ugyanúgy fennakadást okoznak a közcsatorna-hálózatban és az átemelő szivattyútelepeken, mint a hagyományos, nem lebomló termékek.