Beindult az Otthon Start, de a lakáspiac mégis máshogy reagált, mint vártuk

Minden várakozással ellentétben nem megugrott, hanem visszaesett a lakosság lakáscélú hitelfelvétel szeptemberben. Az ebben a hónapban a bankok által jóváhagyott lakáscélú hitelek összege 32 milliárd forinttal (22 százalékkal) elmaradt a májustól júliusi tartó 3 hónap átlagosan 144 milliárdos hitelösszegétől.

„A hitelcélok között hagyományosan a legnagyobb tétel a használtlakás vásárlás, az erre megítélt hitelek mennyisége is esett vissza a legjobban (23 milliárd forinttal a 3 hónapos átlaghoz képest), de ugyancsak a korábbi hónapoknál kevesebb hitel jutott újlakás vásárlásra vagy lakások felújítására és bővítésére” – mondja Juhász Attila, az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke.

Juhász Attila arra hívja fel a figyelmet, hogy mindez annak ellenére történt így, hogy az Otthon Start hitel komoly lökést adott a piacnak azokban a lakáspiaci szegmensekben, amik a hatálya alá tartoznak. A támogatott lakáshitelek megítélése 79 százalékkal 42,8 milliárd forintra emelkedett szeptemberben az augusztusi 24 milliárd forintról, ami azt mutatja, hogy a 3 százalékos kamatozású kedvezményes hitelkonstrukció beválthatja a hozzá fűzött reményeket.

Hogy mennyire, arra minden bizonnyal az októberi hiteladatok publikálásakor kapunk választ, hiszen a program szeptember elején indult, az első szerződéseket ekkortól lehetett beadni, a hitel igénylésének, bírálatának, és átfutásának az ideje viszont 30-60 nap, tehát a tényleges igénylés csak egy hónap múlva fog igazán megmutatkozni. A bankok mindazonáltal 1300-1500 milliárd forint addicionális lakáshitelt várnak a programtól 2026 végéig, ami lényegében megduplázná a 2025 első félévi lakáshitelezési aktivitást.

Ugyanakkor az adat azt jelzi, hogy a kedvezményes hitelezés felfutásával párhuzamosan a piaci alakú hitelezés számottevően visszaesik

– hívja fel a figyelmet a problémára Juhász Attila. Ez nem hír a magyar építőiparnak, és azon belül a lakásiparban tevékenykedő mikro-, kis- és középvállalatoknak, valamint a lakáspiac felfutásában érdekelt többi szereplőnek, így az építőanyag kereskedőknek sem.

Az Újház elnöke szerint azoknak lett igazuk, akik óvatos optimizmust javasoltak az Otthon Startot körüllengő lelkesedés ellenére: úgy tűnik, a magyar lakosság beruházási kedvét alapvetően meghatározó bizalom továbbra is gyenge lábakon áll, a 7 százalék körüli piaci kamatok pedig nem elég vonzóak a lakossági beruházások megindításához. A nagy társasház építési projektek a tapasztalatok és az adatok alapján is felfutóban vannak (bár itt is bőven van még tere a növekedésének), az igazi probléma az önerős, vagy kisvállalkozói finanszírozásban épülő lakásfejlesztési projektek hiányában mutatkozik meg.

A lakossági bizalom hiányának eddig is számos jelét láttuk már. Mérsékelt az érdeklődés a különböző kedvezményes energiahatékonysági programok, a vidéki otthonfelújítási programok iránt, egyedül az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerben (EKR) finanszírozott ingyenes padlásfödém szigetelés, vagy nagyon kedvezményes homlokzat szigetelési programok iránt mutatkozik erőteljes kereslet. Látni kell, hogy ezek a létező legkisebb önerőt igénylő, ugyanakkor azonnali rezsi-megtakarítással, és gyors megtérüléssel kecsegtető akciók. Amihez viszont önerő kell és minimális kockázatvállalás, illetőleg nem eredményeznek azonnali megtakarítást, inkább hosszabb távú (használati, vagy piaci) értéknövekedéssel kecsegtetnek, azokat inkább halogatja a lakosság.

A következő hónapok meghatározó jelentőségűek lesznek annak megítélésében, hogy az Otthon Start hitelkonstrukció elegendő lehet-e lakásépítések, felújítások és bővítések felturbózásához. Korai lenne még véleményt mondani a kedvezményes hitelezés másodlagos piaci hatásáról, vagyis arról, hogy az otthon startos lakások eladói, az értékesítésből származó bevételület visszaforgatják-e valamilyen formában a lakáspiacon, vagy az újra egyre kedvezőbb pénzügyi konstrukciókba, biztos hozamot ígérő állampapírok felé fordulnak-e inkább.