Mi történik a magyar lakásokkal? Mindig az eladók járnak jól, az alkudozás már a múlté

„A csökkenő kamatszint és az állami támogatások újabb formái egyszerre erősítették a piac lendületét, így ebben az évben trendfordulóról beszélhetünk az árengedmények esetében, hiszen mindhárom használt szegmensben jelentősen csökkent az alku mértéke a tavalyi évhez képest” – összegezte az Otthon Centrum adatait Soóki-Tóth Gábor. Az elemzési vezető elmondta, hogy az év első kilenc hónapjában a használt házak teljes árengedménye országos átlagban 12,1 százalék volt, míg a téglalakások árából 6,7, a panelekéből 5,8 százalékot engedtek az eladók. Mindhárom használt szegmensben jelentősen csökkent az árengedmény mértéke egy év alatt – fűzte hozzá a szakember.

Ez a házak esetében 1,5 százalékos mérséklődést jelent, míg a lakásoknál 2,2 százalékos, a panellakásoknál viszont már 3 százalékos visszaesésről beszélhetünk. Nem meglepő módon a szerződéskötéskori árengedmény mértéke is csökkent: a családi házaknál 7,1 százalékra, a lakásoknál 3,3 százalékra míg a panelek esetében 3,7 százalékra, ami mindhárom lakástípus esetében 1 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A panellakások teljes árengedménye országosan 5,9 százalék volt idén, ami azt jelenti, hogy újra ennél az ingatlantípusnál lehet a legkevesebbet alkudni. A legkisebb árengedmény a hat régióközpontra volt leginkább jellemző, ahol 4,8 százalék az alku mértéke, míg a fővárosban valamivel kedvezőbb a vevők helyzete, és az 5,4 százalékos, átlagos érték nem mutatott különbséget az egyes városrészek között. A kisebb városokban azonban kevésbé érződött a kedvezőbb piaci helyzet.

EZ IS ÉRDEKELHET

Évtizedes várószóbák vannak egy lakásért Budapesten: ehhez egy élet munkája is kevés lesz

A jelenlegi szabályozás szerint a jelzáloghitelt igénylők többsége az ingatlan értékének minimum 20%-át kénytelenek önerőként felmutatni.

A megyei jogú városok többségében 7,6, Pest vármegyében 8, de a kisvárosokban mért 8,5 százalékos alku is arról árulkodik, hogy a panellakások iránti kereslet elsősorban a nagyvárosokban élénkült idén. A téglalakások árából átlagosan 6,7 százalékot engedtek az eladók 2024-ben. Ez a főváros pesti oldalán, az agglomerációban és a megyei jogú városokban 6,5-7,7 százalék közötti átlagos értéket jelent. Budán azonban ennél alacsonyabb, 5,1 százalékos az alku mértéke. A kisebb városokban, valamint községekben azonban még mindig 11 százalékos árengedményt mért az OC, ami azt jelzi, hogy a piac elsősorban a nagyvárosokban és közvetlen környezetükben pezseg. A használt házaknál 12,1 százalékra mérséklődött a teljes árengedmény mértéke, ami csak 1,5 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál; a településtípusok között itt van a legnagyobb különbség.

„Érthető okokból a nagyobb városokban az átlagnál kisebb, a kisebb településeken és vidéken viszont az átlagnál magasabb alku jellemző” – árnyalta a képet Soóki-Tóth Gábor. A budai térségben lehetett a legkevesebbet alkudni, mindössze 9,8 százalékot. Budát Pest vármegye 10,3 százalékos, majd a régióközpontok 10,6 százalékos értéke követte. A külső pesti kerületekben mért 11,6 százalék már az átlagot közelítette. A vidéki területeken – a régióközpontokat leszámítva – mindenhol átlag feletti értékek fordultak elő.

Ez a megyei jogú városokban 13, míg az ennél kisebb városokban 14, a községekben 17 százalékot jelent. A szakember azt is elmondta, hogy az árat részben maguk az eladók csökkentik a hirdetés során, míg az árengedmény másik részét a vásárlók alkudják ki konkrét ajánlattétel esetén. Szerződéskötéskor az árengedmény mértéke a használt házaknál átlagosan 7,1 százalék volt, a paneleknél 3,7, a téglalakásoknál 3,3 százalék, vagyis a vevők ajánlatára ennyit engedtek az eladók az árból országos átlagban. Ezen értékek a téglalakások esetében a teljes árengedmény 50 százalékát, míg a panellakások, valamint házak esetében a teljes alku 60 százalékát tették ki, vagyis utóbbi kettőnél az engedmény nagyobb mértéke konkrét vevő esetében fordult elő az idén.