Mi az az erdei köbméter: hány mázsa egy erdei köbméter tűzifa, mi a különbség a köbméter és az erdei köbméter között?

Most, hogy beköszöntött a hideg, sokan indulhatnak el tüzelőt beszerezni. Nem árt résen lenni, a csalók idén sem tétlenkednek! Az egyik leggyakoribb módszer a köbméter és az erdei köbméter fogalmainak szándékos összekeverése, mivel sokan nem ismerik a különbséget, a vásárló végül többet fizethet kevesebb fáért. A fogalomtévesztés elkerülése végett elmagyarázzuk a különbséget.

Hány mázsa fa egy erdei köbméter?

Az erdei köbméter egységesen 1 méteres sorokba rendezett, 1 méter hosszúságú feldolgozatlan farönkökből rakott 1,7 méter magasságú farakás. A magasság 1,7 méteres a hézagok miatt. Egy erdei köbméternyi fa (1x1x1,7 m) 10-13 mázsa fának felel meg.

Hány mázsa tűzifa egy köbméter?

Egy ömlesztett köbméternyi 5-7 mázsának felel meg fafajtától és nedvességtől függően. Szóval nem érdemes összekeverni ezeket.

Súlyra, vagy térfogatra vegyünk tűzifát?

Favásárláskor kétféle hirdetéssel találkozhatunk: az egyik köbméterben (erdei köbméterben), a másik súlyban adja meg a tüzelő mennyiségét. A súly alapján történő vásárlás több problémát is felvethet: nem minden eladónál található hitelesített mérleg, és a vásárló kiszállításkor nem tudja pontosan ellenőrizni a súlyt – figyelmeztet a Nébih tájékoztatója is.

Emellett a nedves fa nehezebb, mint a száraz, ezért így drágábban vehetjük meg. Súly szerinti vásárláskor hitelesített mérés szükséges, amelyről bizonylatot is kell kapnunk.

EZ IS ÉRDEKELHET

Könnyen beüthet a légkondi-krach 2024 őszén: ezt sok magyar elrontja, egekbe szökhet a rezsijük

Meddig éri meg, illetve meddig szabad a klímát fűtésre használni anélkül, hogy tönkremenne a berendezés?

Melyik a legjobb tűzifa?

Magyarországon az akác a leggyakrabban kínált tüzelőfa, noha a keményfák között az egyik legalacsonyabb fűtőértékkel bír, amint az alábbi táblázat is mutatja. Az akác előnye, hogy már frissen is jól ég, 35-40%-os víztartalom mellett, ami egyszerűsíti az árusítást, mert rövidebb szárítási idő szükséges.

A bükk hosszabb száradást igényel, de száraz állapotban kiváló tüzelő magas fűtőértékkel. A tölgy szintén hatékony, fűtőértéke köbméterenként 2940 kWh, megegyezve az akác és bükk értékeivel, de a gyertyán (3080 kWh) és a cser (3360 kWh) még jobb teljesítményt nyújtanak. A cser lassabban szárad, csak szárazon ég jól, de sokáig izzik.

A puhafák, például a nyár, kőris, juhar és szil, alacsonyabb fűtőértékük miatt kevésbé ajánlottak, fűtőértékük a legjobb tüzelőfák harmadát éri el. A nyír esztétikus látványt nyújt nyitott kandallókban, szépen ég, de gyorsan fogy, ezért nem ideális fűtésre. A fenyő főként begyújtáshoz javasolt, de a gyanta szennyezheti és károsíthatja a kéményt.

A brikett gyártása során aprított szerves anyagokat, például fát, szalmát, barnaszenet, kukoricaszárat és egyéb biomasszát szárítanak és finomítanak, majd brikettáló géppel formázzák és tömörítik. Alacsony nedvességtartalma és nagy sűrűsége miatt a brikett fűtőértéke körülbelül 50%-kal magasabb, mint a hagyományos tűzifáé, így kiváló tüzelőanyag. A fabrikett fűtőértéke 4,1-5,2 kWh/kg között mozog, míg a napraforgóhéj brikett ennél is nagyobb, akár 5,5 kWh/kg értéket is elérhet. Sokan azért választják a brikettet, mert formája könnyű tárolást tesz lehetővé, hosszabb égési időt és tartós parázstartást biztosít, így hatékonyabb fűtést nyújt.