Könnyen beüthet a légkondi-krach 2024 őszén: ezt sok magyar elrontja, egekbe szökhet a rezsijük

A KSH Népszámlálási atlasz a 2022. évi, valamint korábbi cenzusok adatainak felhasználásával, térképek segítségével mutatja be az egyes vármegyék, járások és települések sajátosságait, és nyújt részletes területi képet hazánk népességének társadalmi helyzetéről és életkörülményeiről. 

A KSH azt írja, a lakások fűtésében a földgáz dominanciája továbbra is megfigyelhető, a lakások több mint 60%-át fűtik részben vagy teljesen gázzal. Az elektromos áram fűtésben betöltött szerepe jelentősen nőtt 2011 óta, főként a fűtésre optimalizált klímák, illetve a hőszivattyús fűtőberendezések elterjedésének köszönhetően. A 2022. évi népszámlálás először mérte fel ezeknek a korszerű eszközöknek a meglétét. 2022-ben 1,2 millió lakásban volt klímaberendezés. Azóta pedig csak tovább nőtt a klímával rendelkező háztartások száma, így a 2024-es őszi fűtésszezonban sokan használhatják ezeket fűtő üzemmódban, hogy így spóroljanak a rezsin.

Még mindig rengetegen fűtenek gázzal

Két éve, amikor az energiaválság miatt a kormánynak hozzá kellett nyúlnia a rezsicsökkentés szabályaihoz, a legjobb helyzetbe a távhős lakásokban élők kerültek. Rájuk ugyanis nem vonatkozott az átlagfogyasztási korlát. Azonban az országban csak keveseknek adatott meg, hogy ilyen lakásban lakhassanak: távfűtéses lakások elsősorban a megyei jogú városokban, valamint az egykori iparvárosokban találhatók, összefüggésben a panellakások elterjedtségével. Az ország településeinek döntő többségében azonban egyetlen távfűtéses lakás sem található:

Magyarországon a legjellemzőbb fűtési mód a gázfűtés, alacsony arány csak az olyan falvakra jellemző, ahol a fafűtés még mindig az elterjedt fűtési mód. 

Bár a gázfűtés még mindig dominál, az elmúlt évtizedben jelentősen nőtt a kizárólag árammal fűtött lakások száma a 2011-es és 2022-es népszámlálás adatait összevetve. Az emelkedés szignifikáns az olyan településeken, ahol sok új lakás épült ebben az időszakban.

A légkondicionáló berendezéssel rendelkező lakások aránya 28 százalékos volt 2022-ben, ez pedig azóta csak emelkedett. A légkondi beszereltetés elsősorban a nyári időszakra jellemző és elsődleges funkciója a hűtés, azonban számos légkondi alkalmas fűtésre is. A statisztika arra nem tér ki, hogy kifejezetten hűtő-fűtő klímák a háztartások hány százalékában találhatók, viszont feltételezhetjük, hogy a legtöbb klímaberendezés, amíg nem csökken a hőmérséklet 0-5 fok alá, képes fűteni is.

Sokan az átmeneti időszakban, amikor a lakásban még nincs olyan hideg, használják a klímákat fűtésre, vagy rásegítenek az alap fűtési rendszerre. Most már az is jellemző, hogy sok nyaralót szerelnek fel olyan klímaberendezéssel, mely alkalmas lehet az őszi és tavaszi időszakban, de akár télen is fűtésre is. Bár ezek nem lakóingatlanok, így a KSH adatai nem térnek ki ezekre, arra a nyaralók esetében is oda kell figyelni, hogy milyen klímával meddig és hogyan érdemes fűteni.

Hogyan és meddig éri meg, érdemes klímával fűteni?

Aki korszerű split klímával rendelkezik, az átmeneti időszakokban bátran használhatja a fűtési funkciót. Taba Barbara Borbála, a a Praktiker szakértője szerint a split klímák 0 fok körülig alkalmasak fűtésre, és figyelembe véve az elmúlt telek hőmérsékletét, megkockáztatható, hogy ez a teljesítmény egy-egy alkalommal az idei fűtési szezonban is elegendő lehet.

A splitnél is hatékonyabbak a tálcafűtéses klímák, ugyanis ezeket a készülékeket fűtésre is optimalizálták, és a berendezés teljesítményétől függően akár mínusz 10-15 fokig is bevethetők. Összességében elmondható a szakértők szerint, hogy más fűtési alternatívákhoz képest a klíma beszerzése és felszerelése kevesebb kiadással jár, ugyanakkor

minél hidegebb van kint, annál nagyobb az energiaigénye, és ezzel arányosan nő a villanyszámla. A klímák általánosságban több helyiséget vagy egy családi házat nem vagy nehezen képesek kifűteni.

A szakértő szerint rezsiköltségünket egyszerű, hétköznapi megoldásokkal is csökkenthetjük. Tegyük szabaddá a fűtőtesteket, ne takarja el függöny vagy bútor, mert ezek akadályozzák a meleg levegő keringését. A függöny és a fűtőtest között érdemes 10 cm távolságot hagyni.

Éjszakára húzzuk be a sötétítőfüggönyt, ami hátráltatja, hogy a hő az üvegen át elszivárogjon. A különféle redőnyök, elsősorban például a hőszigetelt alumíniumredőny, télen is jószolgálatot tehetnek, hiszen növelik a hőszigetelés hatásfokát. Azzal is sokat tehetünk hőérzetünkért, ha a falakat és a járófelületeket szőnyeggel borítjuk, vagy például az utca felőli falra szekrényt helyezünk - közölte korábban a barkácsáruház.

Felmérés: Áldás, vagy átok a hitel?

A hitel, mint pénzügyi termék megítélése 2024-ben sem egyértelmű. Éppen ezért a Pénzcentrum és a Bankmonitor közös kutatásában arra keresi a választ, hogy az „átlagember” hogyan gondolkozik a hitelekkel kapcsolatban. Arra vagyunk kíváncsiak, mit gondol a lakosság arról, hogy valóban lehet a hitel egy értéket teremtő eszköz, amivel gyarapodhatunk, vagy a társadalmi megítélés szerint inkább negatív vonatkozásai vannak a hitelfelvételnek. Segítsd a munkánkat, és töltsd ki az aláébbi felmérést arról, vajon mi jellemzi a bank és az adós viszonyát Magyarországon.