Rengetegen költöznek most ezekbe a magyar városokba, falvakba: mégis, mit tudhatnak?

A Duna House szakértői ezúttal az ország keleti felét vették górcső alá, ahol a KSH legfrissebb adatai szerint a magyar népesség legnagyobb része, 38%-a él. Az itt elhelyezkedő kilenc vármegye legnépesebb városa Debrecen, közel 194 ezer lakossal, a vármegyék központjait tekintve a második a híres egyetemváros, Szeged, amely 156 ezer lakosnak ad otthont, míg Miskolc közel 149 ezer fővel zárja a dobogósok sorát.

Másként alakul azonban a sorrend, ha nem a lakosság számát, hanem a kilenc vármegye központjában zárult ingatlaneladásokat vizsgáljuk. "Az ingatlanpiaci szempontból aktív, 2022-es évtől egészen 2024 augusztusáig elemezve az értékesítési adatokat kijelenthető, hogy a keleti vármegyéket illetően a rangsor két éve változatlan: Debrecen, Szeged és Kecskemét a három legdrágább vármegyeszékhely a keleti országrészben" – kezdte Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.

Ahogy nyugaton, úgy keleten is keresettek a nagyvárosok körüli agglomerációs települések, az országrészben található összes vármegyeszékhely veszített népességéből a 2011-es adatokhoz mérten. A négyzetméterárakban csúcstartó, három legköltségesebb város népességének változása 3-5,5% közé tehető, míg Eger, Salgótarján vagy Miskolc 12% felett vesztett lakosságából

– tette hozzá a szakértő. A vizsgált vármegyeszékhelyek között a legcsekélyebb, 3%-os népességcsökkenést Kecskeméten mérte a KSH, ahol a környéken élők számára számos munkalehetőséget teremtő Mercedes gyárban 2012-ben kezdődött meg a termelés.

Bács-Kiskun vármegye székhelyén a 2022-es adatokhoz hasonlítva 20%-os áremelkedést mutatnak a cég értékesítési adatai. Így az idei évben, csakúgy, mint az elmúlt két évben a harmadik legdrágább kelet-magyarországi vármegyeszékhely 525 ezer forintos négyzetméterárral Kecskemét lett, ahol ingatlanvásárlásra átlagosan 41 millió forint feletti összeget költöttek a vevők, az átlagos ingatlanméret pedig 78 négyzetméter volt.

EZ IS ÉRDEKELHET

Érik a lakásforradalom Budapesten: rossz lóra tettek a befektetők, innentől a vevőknek áll a világ?

Az airbnb-zés esetleges betiltása kínálatnövekedést okozhat a fővárosban, ami középtávon megfizethetőbb irányba terelheti a lakásárakat és a bérleti díjakat.

A kecskemétinél 7 százalékponttal mérsékeltebb, 13%-os növekedést mutatnak 2022-höz mérten Szeged ingatlanárai is, ahol a 2023 év végén bejelentett, BYD autógyár létesítésének híre bolygatta meg az ingatlanpiacot. Idén 645 ezer Ft-os átlagos négyzetméterárral kalkulálhatnak a Csongrád-Csanád vármegyeszékhelyen ingatlant vásárlók, ami a listán így a második helyre pozícionálta a települést. A napfény városában az otthonteremtés ára átlagosan 36,7 millió forint körül alakul az élhető, 57 négyzetméteres lakások és házak tekintetében 2024-ben.

A lista élén álló debreceni ingatlanpiacon – amelyre szintén hatással van a hazai autógyártás fellendülése – mindössze 8%-kal emelkedtek a négyzetméterárak a 2022-ben mért átlaghoz képest. "Cívisvárosban, ahol az albérletárak már most a fővárosival vetekednek, az adásvételek során pedig átlagosan 712 ezer forintot kóstál egy négyzetméter, a BMW tervei szerint 2025-ben indulhat el a termelés. A gyár beindulása még tovább növelheti majd mind az eladó, mind a kiadó lakások iránti keresletet" – emelte ki Benedikt Károly. Az idei évben, Debrecenben vásárolt ingatlanok átlagos alapterülete 69 négyzetméter, amely a vevők részéről közel 49 millió forintos ráfordítást jelentett.