Nagyot téved, aki azt hiszi, pár év után örököl utána az élettársa (x)

A KSH adatai alapján körülbelül egymillióan élnek élettársi kapcsolatban Magyarországon, vagyis csaknem minden tizedik ember ezt az együttélési formát választja. A MOKK felmérése szerint azonban sokan nincsenek tisztában azzal, milyen vagyonjogi szabályok vonatkoznak az élettársakra, és tévesen azt hiszik, a törvény hasonlóan rendelkezik róluk, mint a házastársakról. Holott ennél nagyobbat nem is tévedhetnének.

Életben társ, de vagyonban nem feltétlen

Az élettársakra teljesen más vagyonjogi szabályok vonatkoznak, mint a házaspárokra. Az egyik legfontosabb különbség, hogy míg a házastársak vagyonközösséget alkotnak, vagyis közösek a bevételeik és még az egyikük által vásárolt tévé vagy hűtőszekrény is fele-fele arányban mindkettőjüké, addig az élettársak együttélésük alatt végig önálló vagyonszerzők maradnak. Ha az egyikük vásárol egy kanapét a közösen fizetett albérletbe, az csak az övé marad, és jogosan viszi magával szétváláskor. Ha pedig együtt vásárolták, annak, aki magával viszi, ki kell fizetnie a másiknak azt az összeget, amivel a megszerzéséhez hozzájárult.

Az élettársak szétválás esetén tehát csak annyit követelhetnek egymástól, amennyivel hozzájárultak a másik vagyonának gyarapodásához. Ennek megítélése nem mindig egyszerű és problémamentes, azonban a házaspárokhoz hasonlóan az élettársaknak is lehetőségük van közjegyző vagy ügyvéd előtt élettársi vagyonjogi szerződést kötni, melyben saját vagyonjogi rendszert alakíthatnak ki. Bármilyen vagyoni kérdésben megegyezhetnek, például létrehozhatnak közös vagyont, tisztázhatják, ki milyen költségeket fizet, de akár abban is megállapodhatnak, hogy szétválás esetén ki mire tart igényt.

Nem örököl automatikusan az élettárs

Szintén lényeges különbség a házastársi viszonnyal szemben, hogy az élettársak automatikusan sosem örökölnek egymás után. A gyakori tévhittel ellentétben nem számít, hogy született-e közös gyermekük vagy akár évtizedek óta együtt élnek, mert az élettársak nem törvényes örökösei egymásnak. Ezért végrendelet nélkül semmit sem kapnak a párjuk után, és csak a hagyatéki tárgyaláson szembesülnek azzal, hogy ha nincs tulajdonrészük a közösen lakott lakásban, ki is költöztethetik őket az örökösök. Ha szeretnének gondoskodni a párjuk lakhatásáról és megélhetéséről, mindenképpen érdemes végrendeletet írniuk.

Fontos tudni azonban, hogy egy végrendeletnek szigorú formai és tartalmi követelményeknek kell megfelelnie ahhoz, hogy érvényes legyen, és valóban a végrendelkező akarata érvényesüljön. Aki szeretne biztosra menni, érdemes szakértőhöz (közjegyzőhöz vagy ügyvédhez) fordulnia. A közjegyző által készített végrendelet biztosan megfelel a formai és tartalmi követelményeknek. A közjegyző az általa készített végrendelet tényét minden esetben bejegyzi a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, így a hagyatéki tárgyalást lefolytató közjegyző is tudomást szerez róla.

Nem csak azok élettársak, akiknek papírjuk van róla

Kevesen tudják, hogy az élettársi kapcsolat létrejöttéhez nem szükséges semmilyen hivatalos dokumentum, csupán az, hogy a pár érzelmi és gazdasági közösségben, közös háztartásban együtt éljen. Például felvállalják egymást a család és a barátok előtt, együtt béreljenek egy albérletet vagy közösen vásároljanak egy lakást, terveik legyenek a jövőre nézve, és közösként kezeljék a pénzüket. Ha ezek a feltételek teljesülnek, a pár élettársnak számít, de ezt a bíróság vita esetén mindig az eset összes körülményének figyelembevételével ítéli meg, ezért például sok fiatal pár élhet úgy együtt, hogy nem is tudatosul bennük, hogy a törvény szerint de facto élettársi viszonyban élnek egymással.

Hivatalos dokumentumra, így például közjegyző előtt tett közös élettársi nyilatkozatra, vagy a kapcsolatuk bejegyeztetésére az Élettársi Nyilatkozatok Elektronikus Nyilvántartásába (ENYER) akkor lehet szükség, ha például hitelfelvétel vagy családosoknak járó támogatások miatt igazolniuk kell, hogy valóban egy párt alkotnak.

(x)