Az év eleji kezdésnél a forint 4,1 százalékkal áll erősebben az euróval, 15,2 százalékkal erősebben a dollárral szemben.

Hogyan alakultak az ingatlanárak Magyarország harmadik legnagyobb településén, azaz mennyiért vehetünk most lakást, házat Szegeden? És vajon hova költözik az elit a Csongrád-Csanád megyei székhelyen; melyek a legdrágább utcák a Dél-Alföld legnagyobb településén, Szeged városában? Vármegyéket górcső alá vevő ingatlanpiaci cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre kerestük a választ.
Mint arról nemrég megjelent cikkünkben beszámoltunk, a KSH adatai szerint 2022 harmadik negyedévére, a 2015-ös szintet 100-nak véve, a hazai lakásárindex elérte a 256 százalékot, azonban a drágulás üteme és a forgalom is egyértelműen lelassult. Az várható volt, hogy a lakásárak folyamatos kétszámjegyű növekedése nem tarthat örökké, és már 2022 tavaszán is érzékelhető volt az érdeklődés gyenge csökkenése.
Ám e folyamatra ezúttal nagyon sok egyéb hatás is rárakódott – pl. az elszabaduló infláció, az eszkalálódó háborús helyzet, a rezsikrízis –, s ez most egyszerre kezd meglátszani a számokban. Bár némelyik már az év első felében is rontotta a feltételeket, akkor az állami támogatások és az év elején kapott plusz jövedelmek még tovább segítették a keresletet, így a lendület csak az új energiaárak nyári bejelentése után fogyott el.
Most egyelőre a kivárás jellemző, ami nem is feltétlenül ugyanúgy hat majd a piac minden szegmensében. Az, hogy mikor kap új lendületet a piac, vagy annak legalább egy része, éppen úgy függhet a hitelkamatok alakulásától, mint attól, hogy az első „valódi” tél tapasztalataiból tavaszra milyen következtetéseket szűrnek le az emberek. A kivárásnak is van természetes vége: a szükségessé váló költözéseket sem lehet az idők végezetéig halogatni. S persze az is mozdíthat a piacon, ha mérséklődnek az árak, illetve a vevők jobban kihasználják a most éppen bővebbé váló alkulehetőségeket és a 2023-ban is elérhető lakástámogatásokat.
Íme Szeged 20 legdrágább utcája
Az országos helyzet tehát ismert, de mi újság vidéken, hol tetőztek vajon a négyzetméterárak a megyeszékhelyek ingatlanpiacán, azaz – ha hihetünk a fenti elemzői prognózisnak – honnan kezd majd el konszolidálódni az árszínvonal? Nos, a Pénzcentrum friss, megyeszékhelyeket vizsgáló cikksorozatában épp ennek járt utána. Jelen írásunkban a Dél-Alföldön fekvő Szeged városát vettük górcső alá, mely az ország harmadik legnagyobb települése.
A KSH-nál elérhető, hivatalos tranzakciókból származó NAV-adatok alapján 2022 második negyedévében átlagosan 522 091 forintot kértek Szeged egy négyzetméternyi lakóingatlanért. Ugyanakkor az ingatlan típusa szerint komolyabb szórás is megfigyelhető a fajlagos árakban és természetesen a tranzakciószámokban is. Lapunk megkeresésére az ELTINGA összeállított egy részletesebb adatsort, amely alapján megállapítható, hogy 2022 második negyedévében a használt tégla lakások négyzetméterenként 560 302 forintért (542 tranzakció alapján), míg a panellakások 473 879 forintos fajlagos áron (392 tranzakció alapján) keltek el Szegeden; a családi házakért pedig 489 148 forintot kértek (55 tranzakció alapján) a tulajdonosaik négyzetméterenként Csongrád-Csanád megye székhelyén.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,22 százalékos THM-el, havi 143 171 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni az K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCreditnél 6,64% a THM, míg a MagNet Banknál 6,76%; az Erste és a CIB Banknál 6,89%, a Raiffeisen Banknál pedig 7,00%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Ez tehát a nagy átlag. Kérdés ugyanakkor, mit mutatnak a mélyebb statisztikák. A lakáspiaci elemzések ugyanis jellemzően megye, város, esetleg városrész (pl. kerület) bontásban vizsgálják a különböző statisztikai mutatókat, míg utca szerinti mélységben - bár rendelkezésre állnak ilyen adatok is - nem nagyon készül felmérés. Pedig egy erősebb nagyítóval vizsgált lokációelemzés kiválóan megmutatja, hogy a lakáspiaci mutatók egészen komoly kilengéseket is képesek produkálni.
Hogy ezt igazoljuk, a Pénzcentrum ezúttal a KSH nemrég megjelent kiadványából, azaz az Ingatlanadattár, Magyarországi lakásárak, 2005-2021 adatsorából mutatja, hogy melyek voltak 2021-ben Szeged legdrágább utcái. Fontos leszögeznünk, hogy a 2021-es a legfrissebb adat az utcákra vonatkozóan, így Szeged város egészére vonatkozó 2022-es átlagárakkal történő összehasonlítás csak hozzávetőleges lehet. Továbbá az alábbiakban közölt áradatok kapcsán fontos azt is kiemelni, hogy a komoly kilengéseket a tranzakciók darabszáma (összesítésünk valós lakáspiaci tranzakciók alapján készült) és egy-egy extrém tranzakció is komolyan torzíthatja. És akkor nézzük a szegedi legeket.
A 20 legdrágább utca a szegedi ingatlanpiacon:
- Derkovits fasor (703 ezer forint/nm)
- Zászló utca (686 ezer forint/nm)
- Teve utca (643 ezer forint/nm)
- Traktor utca (631 ezer forint/nm)
- Radnóti utca (602 ezer forint/nm)
- Széchenyi tér (596 ezer forint/nm)
- Sík Sándor utca (581 ezer forint/nm)
- Palánkai utca (571 ezer forint/nm)
- Arany János utca (568 ezer forint/nm)
- Hajnal utca (567 ezer forint/nm)
- Roosevelt tér (560 ezer forint/nm)
- Gelei József utca (559 ezer forint/nm)
- Sándor utca (559 ezer forint/nm)
- Népkert sor (557 ezer forint/nm)
- Bal fasor (556 ezer forint/nm)
- Püspök utca (552 ezer forint/nm)
- Fülemüle utca (551 ezer forint/nm)
- Marostői utca (551 ezer forint/nm)
- Malom utca (547 ezer forint/nm)
- Veres Ács utca (545 ezer forint/nm)

Itt a friss árlista: ennyibe kerülhet az Ország Tortája 2025-ben szeletenként a magyar cukrászdákban
A tortákat augusztus 19-től lehet megkóstolni a Magyar Ízek Utcájában a Várkert Bazárban, és országszerte több száz cukrászdában.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Ingyenes és könnyen elérhető: egyre többen használják a hulladékudvarokat
Aranykuka kampányt indított a MOHU.
-
Vállalkozásod van? Így csökkentheted az áramköltségeket akár harmadával, beruházás nélkül
Szalai Sándort, az E.ON szakértőjét kérdeztük az energiaszolgáltató új tarifacsomagjáról.


