Ádáz harc dúl ezekért a lakásokért Magyarországon: mit esznek rajtuk ennyien?

A Knauf Insulation szakembereinek tapasztalatai azt mutatják, hogy a panelfelújítási programban résztvevő lakóházak esetében a fűtési költségek 25-30 százalékkal csökkentek az épület szigetelése után. Abban az esetben, ha az ingatlanban nyílászáró-korszerűsítés is történt, akár 35-50 százalékot, és fűtéskorszerűsítéssel még akár újabb 20-25 százalékkal többet is megtakaríthatnak az ott élők a rezsiköltségen.

A társasházak energiahatékonysági problémáinak részleges megoldása nélkül sem az energiaszegénység, sem a klímakatasztrófa ellen nem lehet hatékonyan fellépni. A társasházi felújítások egyik nehézsége, hogy a lakástulajdonosoknak közösen kell döntéseket hozniuk, ami jóval több szervezési, egyeztetési munkát igényel. Emellett a társasházakban élőket anyagi és szervezési problémák is visszatartják a teljes körű felújítástól. Ennek ellenére azért van felújítási hajlandóság: elsősorban a szigetelésre másodsorban a gépészet megújítására költenek a lakóközösségben élők.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet tanulmánya szerint a piaci árak alapján a felújított és a felújítatlan ingatlanok négyzetméter ára között akár 50 százalék is lehet az eltérés. A saját tapasztalataink azt mutatják, hogy amíg egy lakás tulajdonosa 500 ezer forintot költött energiahatékonysági felújításra, az háromnegyed év alatt jelentős ártöbbletet eredményez. Vagyis 500 ezer forint felújítási ráfordítással akár 1,5-2,5 millió forint, 1,5 milliós ráfordítással akár 4-5 milliós árnövekedést is elérhetnek az ingatlantulajdonosok

– mondta Czabarka Mihály, a társasház-felújítások teljes körű lebonyolításával foglalkozó Projectdoctor Kft. ügyvezetője.

A lakástulajdonosok és társasházak nyitottak az újszerű technológiákra, éppen ezért kiváló lehetőség a fújható szigetelés akár a dupla héjú lapostetők, akár átszellőztetett homlokzat esetében. Ma már a globális felmelegedés miatt elsősorban lakóépületeink hűtéséhez használunk el drágább energiát. Ahhoz, hogy egy Celsius fokkal csökkentsük a belső hőmérsékletet háromszor annyiba kerülő energia szükséges, mint egy Celsius fokkal növelni azt

– mondta Aszódy Tamás a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója.

Érdemes tehát energetikai korszerűsítésre költeni még most, mert a jelenlegi tendencia szerint az építőipari árak nem fognak csökkenni, sőt a közeljövőben akár 35 százalékos növekedés is prognosztizálható

– tette hozzá a szakember.

A jól szigetelt társasházakban a lakás is többet ér

Egy nemrég végzett célzott felmérés szerint a közel nulla energiaigényű (BB energetikai besorolású) otthonok több, mint 50 százalékkal érnek többet, mint a hasonló adottságú, de a legrosszabb energiahatékonyságú osztályba (JJ) tartozó épületek

Az alapvető trendek megegyeznek a községek, megyeszékhelyek és városok esetén: a jó energiahatékonyságú épületek ára magasabb. Minél magasabb a helyi lakáspiaci árszínvonal, annál vonzóbbak lehetnek az energia-hatékonysági beruházások a várható értéknövekedés szempontjából is Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) a társasházak számára vissza nem térítendő támogatást biztosít a termikus felújítások (homlokzati és födémszigetelések) és a fűtéskorszerűsítés-kazáncsere együttes elvégzése esetén.

Az Európában már 16 tagállamban sikerrel alkalmazott rendszer lényege, hogy a kötelezett energiakereskedőknek olyan programokat kell bevezetniük és olyan intézkedéseket kell végrehajtaniuk az abban részt vevő országoknak, amelyek a végfelhasználó oldalán igazolt energiamegtakarítást eredményeznek. Az EKR hazánkban is kiszámítható forrást tud nyújtani a hőszigeteléssel is érintett társasházi lakóépületek felújításához. Az EKR célja, hogy támogassa azokat az energiahatékonysági beruházásokat, amelyek segítségével csökkenthető hazánk szén-dioxid kibocsátása. A fogyasztók által elért energia-megtakarításokat auditorok ellenőrzik és tanúsítják.

Kutatók körében ma már széles körű konszenzus van arról, hogy a lakóépületek energiahatékonysága a klímacélok elérésének kötelező és egyik leginkább költséghatékony eszköze, ami az energiamegtakarításon és kibocsátáscsökkentésen kívül számos kedvező hatással is jár. Ennek a támogatási rendszernek is köszönhetően tudta vállalni Magyarország, hogy 2050-ig eléri a teljes karbonsemlegességet.