Mi folyik a magyar ingatlanpiacon? Egyre kevesebb magyar él ilyen lakásokban, házakban

Az európai országok közül Romániában a legmagasabb (96,1%) a saját tulajdonú ingatlanok aránya – derül ki az Eurostat legfrissebb statisztikáiból. Keleti szomszédunkat Szlovákia (92,3%) követi a rangsorban, míg a 3. helyen Horvátországgal osztozunk, hiszen a balkáni államban és hazánkban is mindössze 8,7%-os a bérlemények hányada. Nyugat-Európával összehasonlítva már jóval kevésbé jellemzőek a saját tulajdonú ingatlanok: Hollandiában 69, Svédországban 64,5, a franciáknál pedig 64%-ban.

A német ingatlanállomány alig fele tölti be a saját otthon funkcióját, de ezek aránya 60% alatt van Ausztriában és Dániában is. Svájcból nem állnak még rendelkezésre naprakész tulajdonlási megoszlások, de a 2018-as adatok alapján 55-60%-os túlsúlyban vannak a bérlemények, köszönhetően a jól működő lakásszövetkezeti rendszerüknek. Magyarországon a svájcihoz hasonló struktúra szinte elképzelhetetlen.

A rendszerváltás után nagyon kedvező feltételekkel tudtak egykori bérlakásokat megvásárolni az emberek, ez pedig olyan hullámot indított el a hazai ingatlanpiacon a saját tulajdon birtoklása iránt, ami azóta is tartja erejét.

– kezdte Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

Hazánkban szinte mindenki saját otthonra vágyik, beépült ez az ideál a magyar lakáskultúrába. Ragaszkodunk a saját tulajdonhoz és a saját vagyon megteremtéséhez, és jelenleg a legnagyobb értéket az ingatlan képviseli. A fogyasztóbarát hitelek és az állami, otthonteremtési kedvezmények megjelenésével pedig ez a lehetőség még több ügyfél számára vált elérhetővé. Az elmúlt évek jelentős lakásáremelkedése viszont így a magyar lakosság vagyonát gazdagította. Kérdéses azonban, hogy emiatt, mikor alakul ki a Nyugat-Európában megszokott bérleti piac és hozzá a szolgáltatói, intézményi rendszer.

Az elmúlt 10 évet vizsgálva jól látható, hogy2011-2017 között nagyon lassú csökkenés volt tapasztalható Magyarországon, a saját ingatlanban élők arányát tekintve. Az igazi kiugrást 2019 hozta el, hiszen ekkor jelent meg például a Babaváró és a falusi CSOK is, amelyeket az első igénylők még abban az évben fel is használhattak lakásvásárláshoz.