Tömegével költöznek ezekre az eldugott balatoni településekre a pestiek: tudnak valamit?

Bár a falusi CSOK, illetve a babaváró hitel bevezetése is új lendületet adott a vidéki, használt családi házak adás-vételének, a pandémia hatására is rengeteg magyarban ért meg az elhatározás, hogy maga mögött hagyja a nagyvárost. Pest megyében is rengeteg kisebb település népessége 10-40 százalékkal emelkedett 5 év alatt, ez is mutatja, hogy az agglomeráció egyre vonzóbb. Az üdülőövezetek viszont a járvány hatására váltak az új otthont keresők kiemelt célpontjává. A legnagyobb érdeklődés a Balaton környékét érintette: rengetegen költöztek le a magyar tengerhez.

A nagyobb kereslet természetesen hatott az árakra is. Az OTP Értéktérkép adatai szerint a pandémia első évében Somogy megyében – a Balaton déli partján megnőtt keresletnek köszönhetően – drágultak a leginkább az ingatlanok. A tó körül, a Siófoki mellett, az északi parton a Balatonalmádi és a Tapolcai járásban is 30 százalakot (a Balatonfüredi járásban pedig 20 százalékot) meghaladó volt a drágulás, (és már hasonló arányú és irányú elmozdulást látunk a Velencei-tó északi és déli partján is).

Az áremelkedésben egyértelműen kimutatható szerepe van annak, hogy a pandémia nyomában a fehérgalléros munkakörökben általánossá váló távmunka hatására sokan döntöttek úgy, hogy a lakhelyüket, a városi életüket részben vagy egészében maguk mögött hagyva, egy nyaralóba helyezik át

 – mutatott rá Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

EZ IS ÉRDEKELHET

Dúl a harc a hazai településeken: durván kiéleződött a város-vidék ellentét

Szeptembertől két település, Kiskunlacháza és Nyírbogát városi rangra emelkedik. Kiskunlacházának idén január 1-jén 9245 állandó lakosa volt, Nyírbogátnak pedig 3076.

Ide költöztek a legtöbben

A Belügyminisztérium népességnyilvántartó statisztikája szerint több kistelepülésnek a Balaton körül 2020-ról 2021-re 5 százalékot meghaladóan nőtt a lakosságszáma, miközben az elmúlt 10 évben jellemzően csökkenő tendenciát mutatott. Több néhány száz főt számláló kisfaluba kezdődött meg a beköltözés 2020-ban:

A népességszám növekedést mutató települések többsége Veszprém megyei. Vöröstó magasan vezeti a statisztikákat, bár lakossága 19 fővel bővült 2021. január 1-jére 2020. év elejéhez képest, viszont ez arányaiban kimagasló, hiszen alapvetően is csak 92-en lakták. Még 10 éve, 2011-ben sem laktak Vöröstón annyian, mint idén év elején.

Az egyetlen nagyobb település, ahol nagyot nőtt az állandó lakosok száma a járvány évében, Felsőörs volt, viszont ott a pandémiát megelőzően is növekvő tendencia volt megfigyelhető az elmúlt 5-10 évben. Balatonmáriafürdőn szintén folyamatos növekedés látható, bár nem olyan mértékű, mint Felsőörsön. Pusztaszemesen és Ábrahámhegyen is nőtt 2016-ról 2020-ra a lakosságszám, viszont nem számottevően, 2021-ben viszont már jelentősen. Kiugróbb növekedés az elmúlt 5 évben Mencshelyen és Tikoson volt.

Ha pedig megvizsgáljuk, hogy hány olyan - 2020. január 1-jén 300 főnél több állandó lakossal rendelkező - nagyobb település van a Balaton 15 kilométeres körzetében, ahová sokan költöztek a múlt évben, látható, hogy Felsőörs, Pusztaszemes, Balatonmáriafürdő és Ábrahámhegy településeken kívül - melyek már az előző toplistán is feltűntek - Aszófő, Balatonederics, Köveskál, Balatonberény, Alsóörs és Vilonya is nagy érdeklődésre tarthatott számot:

Balatonedericsen és Kövekálon volt jellemző az elmúlt 10 évben a népességfogyás, Pusztaszemesen, Ábrahámhegyen, Balatonberányben és Vilonyán már 2016-ról 2020-ra nőtt a lakosság. Felsőörsön, Alsóörsön, Aszófőn és Balatonmáriafürdőn viszont végig növekvő volt a tendencia, viszont az egy év alatt tapasztalható lakosságszám növekedés így is kiemelkedő volt.

A legnagyobb népességnövekedésű települések közül többnek a lakosságszáma már a 2011-es értéket is meghaladta, pedig nem egy helyen 2020-ig csak csökent a lakosok száma. Kérdés, hogy ez a tendencia folytatódhat-e idén is, és az elkövetkező években, illetve, hogy mely településeket fogják a magyarok újra felfedezni maguknak.