Itt áll feketén-fehéren: ezt művelte valójában az Otthon Start a magyar lakáspiaccal

A Magyar Nemzeti Bank jelentése szerint 2025 harmadik negyedévében folytatódott a lakáspiaci áremelkedés. Országos szinten 5 százalékos drágulást mértek az előző negyedévhez képest. Az egy évvel korábbi időszakkal összevetve a lakásárak 21,3 százalékkal voltak magasabbak. A harmadik negyedév azért is kiemelkedő, mert ekkor jelentkezett először jól láthatóan az Otthon Start Program piaci hatása: a kedvezményes hitelprogramot júliusban hirdették meg, és szeptemberben indult el hivatalosan.

A területi különbségek jelentősek voltak. Éves összehasonlításban a fővárosban mérték a legnagyobb, 26,2 százalékos áremelkedést. Negyedéves alapon ugyanakkor a községekben volt a legdinamikusabb a drágulás, 8,9 százalékos növekedéssel - jelentette a Portfolio.

EZ IS ÉRDEKELHET

Még az albérletpiacot is durván felforgatta az Otthon Start: erről tudjon, aki olcsó bérlakást keres Budapesten

A Pénzcentrum megnézte, hol és milyen feltételekkel lehet most a fővárosban a legalacsonyabb bérleti díjért teljes lakást bérelni.

Az MNB közlése kiemeli, hogy országos szinten a 3 hónap alatt mért 5 százalékos áremelkedés az éves növekedési ütemet 17,3-ról 21,3 százalékra gyorsította. A jegybank novemberi előrejelzése szerint 2025 végére akár 28,8 százalékos éves drágulás is bekövetkezhet, ami az évezred egyik legnagyobb ingatlanpiaci áremelkedését jelentené. Ilyen mértékű éves árdinamikára 2022 második negyedéve óta nem volt példa.

A fővárosi lakáspiacon a harmadik negyedévben 3,2 százalékos áremelkedést regisztráltak az előző negyedévhez képest. Ennek hatására az éves drágulási ráta 26,2 százalékra emelkedett, ami az elmúlt kilenc év legmagasabb értéke. A jegybank ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy Budapest és Pest vármegye esetében az adatfeldolgozottság elmarad a szokásostól, különösen a szeptemberi tranzakciók tekintetében.

A vidéki városok lakáspiacán a budapestihez hasonló, 3,2 százalékos negyedéves áremelkedést mértek, ami 19,1 százalékos éves drágulást eredményezett. A kisebb települések, főként a községek produkálták a legnagyobb negyedéves áremelkedést: itt 8,9 százalékkal nőttek az árak három hónap alatt. Ezeken a településeken a lakások ára éves összevetésben 18,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet.

A regionális adatok vegyes képet mutatnak. Észak-Magyarország városi ingatlanpiacán volt a legnagyobb a negyedéves drágulás, 10,5 százalékkal. Ezzel szemben a Dél-Alföldön 1,1 százalékos visszaesés történt az előző negyedév jelentős áremelkedése után. Közép-Dunántúlon 5,6, Dél-Dunántúlon 3,4, az Észak-Alföldön 3,0 százalékos negyedéves áremelkedést regisztráltak a városi lakáspiacon. Pest vármegye városaiban viszonylag visszafogott, 1,5 százalékos növekedés volt megfigyelhető.

Éves összevetésben a legtöbb régióban 20 százalék feletti volt az áremelkedés mértéke. Kivételt jelent Pest vármegye, ahol mindössze 8,7 százalékos drágulást mértek a városi lakáspiacon. A legmagasabb éves árnövekedés Közép-Dunántúl városaiban volt megfigyelhető, 23,3 százalékkal.

Figyelemre méltó fejlemény, hogy az Otthon Start Program elindulása ellenére országos szinten alacsonyabb volt a negyedéves árdinamika, mint az év első három hónapjában, amikor az állampapír-kifizetések élénkítették a keresletet. Akkor országosan 8, Budapesten pedig 10,8 százalékos áremelkedés történt mindössze egyetlen negyedév alatt. A mostani mérsékeltebb drágulásban feltehetően szerepet játszik a programba beépített árlimit is: társasházi lakásoknál négyzetméterenként legfeljebb 1,5 millió, az összérték pedig legfeljebb 100 millió forint lehet, míg családi házaknál a felső értékhatár 150 millió forint.

A jegybank számításai szerint inflációval korrigálva, vagyis reálértéken mérve, országos átlagban 16,3 százalékkal kerültek többe a lakások egy év alatt. A hosszabb távú trend alapján megállapítható, hogy 2020 vége óta a lakóingatlanok ára lényegében megduplázódott Magyarországon.