Különleges alkalom a februári szökőnap: Miért február 24 a szökőnap?

Mi a szökőév értelme?

Az időszámításunkban megkülönböztetjük a naptári évet és a csillagászati évet: míg a csillagászati év alatt azt az időt értjük, amíg a Föld megkerüli a napot, a naptári év a számontartott 365 nap. A lényeg, hogy a naptári és a csillagászati év nincs tökéletes szinkronban egymással: egy csillagászati év 365,2422 nap. Mivel az általunk használt naptárba egy negyednap nem beilleszthető, a hiba kiküszöbölése céljából minden 4. év szökőév, vagy is nappal hosszabb – ez a nap a szökőnap.

A szökőév és a szökőnap bevezetése XIII. Gergely pápa 1587-es rendeletéhez kötődik, ugyanis korábbi Julián naptár, (amelyben kb. 130 évente megcsúszott a naptár 1-1 nappal) és a csillagászati naptár között akkoriban egy 10 napos eltolódás volt megfigyelhető. Azóta is a Gergely-naptárt használjuk és néhány évente szökőévet tartunk, hogy behozzuk a lemaradást. Érdekesség, hogy szökőnapon senki sem ünnepli a névnapját.

A szökőnap

A szökőnap a Gergely-naptár februári hónapjába beékelt +1 nap, ami a szökőévben megnyújtja az évet – így az év 365 helyett 366 napból fog állni.

Mikor van szökőnap?

Érdekesség, hogy nem február 29-e a szökőnap, hanem február 24. Valójában február 23. napja megduplázódik, vagyis február 23. és 24. közé ékelődik be egy extra nap.

Miért február 24 e a szökőnap?

Az ókori római naptár kifinomultsága iránti hagyománytisztelet az oka annak, hogy a szökőnap erre a dátumra esik. Az ókori Rómában az év még 355 napból állt, így kétévente tartottak egy hosszabb szökőhónapot. Hogy miért február végére lett a dátum kijelölve, a hóeleji adózás az oka. A szökőnap neve egyébként „annus bis sextus” volt, ami azt jelenti, hogy „március kezdete előtti másodszori hatodik”.