Kiment az SMS a divatból? A járvány alatt visszaszoktak a magyarok a telefonálásra

Az NMHH félévente új adatokkal bővülő mobilpiaci jelentéséhez negyedéves adatszolgáltatási kötelezettsége van a négy saját mobilhálózattal rendelkező szolgáltatónak, valamint azoknak a mobilszolgáltatóknak, amelyek a szolgáltatást saját hálózattal rendelkező mobilszolgáltatóval kötött hálózati szerződés alapján nyújtják. A friss dokumentum a 2015 negyedik negyedéve és 2020 második negyedéve közötti időszakot öleli fel.

2020 első félévének legnagyobb változása, hogy a koronavírus-járvány és a terjedése elleni védekezés - a kijárási korlátozások, a távoktatás bevezetése, az otthoni munkavégzés széleskörű elrendelése - meghatározta a hétköznapokat, így a hírközlési fogyasztási szokásokat is.

A járvány hatására a hívásforgalom 13,8 százalékkal, az internetforgalom 30,1 százalékkal emelkedett 2019 év végéhez képest. Az egy SIM-kártyára jutó havi átlagos hívásforgalom a lakossági előfizetőknél 14,9 százalékkal, a nem lakosságiaknál - tehát például cégeknél - pedig 21 százalékkal emelkedett, míg az adatforgalom rendre 41 és 10,7 százalékkal nőtt. Ezzel szemben az előfizetők több mint negyedannyival kevesebb SMS-t küldtek.

A mobiltelefon- és/vagy mobilinternet-szolgáltatáshoz használt, forgalmat bonyolított SIM-kártyák száma 10,4 millió, amelyből a számlás kártyák aránya az utolsó félév alatt 1,6 százalékponttal 68,8 százalékra nőtt. A mobiltelefon-szolgáltatás piaca továbbra is telített, a hívásforgalmat bonyolított SIM-kártyák száma 9,52 millió darabbal érdemben nem változott, a teljes hívásforgalom 95,8 százaléka számlás előfizetésről indul.

Megtörte a roaminghasználat folyamatos növekedését a járvány

A COVID-19 hatása az is, hogy a szezonális, nyáron megugró roaminghasználat folyamatos előretörése megtorpant a vizsgált időszakban: 2020 második negyedévében mindössze félmillió külföldi hívásindítás volt, ami kevesebb mint harmada a 2019 azonos időszakában mért 1,6 milliós értéknek. Ezzel szemben, aki viszont roamingolt, az több mint kétszer olyan hosszan tette:

Ennek oka, hogy kevesebb kártyáról beszéltek átlagban többet. A tanulmányból kiderül, hogy a külföldi mobilinternetezés is hasonlóan alakult: 2020 második negyedévében 570 ezer SIM-kártya bonyolított internetforgalmat, ami 40 százaléka a tavalyi azonos időszaki 1,4 milliónak; és ebben az esetben is, aki mégis külföldről internetezett, az átlagosan sokkal több adatot forgalmazott, így 0,73-ról több mint duplájára, 1,76 GByte-ra nőtt az egy kártyára jutó havi átlagos adatforgalom.

A 4G- és az M2M-használat szinte változatlan

A belföldön bonyolított internetforgalom hálózatok szerinti megoszlása tekintetében a 4G-használat aránya 2020 első negyedévéig folyamatosan nőtt 96,4 százalékra, a második negyedévben pedig enyhe visszaesés látható 94,3 százalékra, de ebből messzemenő következtetéseket nem lehet levonni. A 4G szerepe egyre jelentősebb a hangforgalomban is, az időszak végére már a hívások 40 százaléka zajlott ilyen hálózaton. Ami a beszédforgalom többi részét illeti, 52 százalék 3G hálózaton zajlott, 2G-n pedig az összes hívásforgalom 8 százaléka.

A mobiltelefon-szolgáltatás piacán az internetforgalmat bonyolított SIM-kártyák alapján továbbra is folyamatosan a Magyar Telekom volt a piacvezető, piaci részesedése 43 százalék körül alakult. Mögötte a Vodafone és a Telenor áll hasonló, 27 százalék körüli piaci részesedéssel. A további szolgáltatók részesedése 2020 közepén szinte változatlanul 2 százalék körüli volt.

A hívásforgalmat bonyolított SIM-kártyák alapján hasonló a megoszlás, viszont a saját hálózattal nem rendelkező szolgáltatók együttes piaci részesedése ebben a szektorban éppen csak meghaladta az 1 százalékot 2020 első félévében. Az M2M - tehát az emberi beavatkozás nélkül megvalósított, eszközök közötti kommunikációhoz kapcsolódó - SIM-kártyák száma továbbra is 1,2 millió fölött van, a vizsgált időszak végére enyhe visszaeséssel.