Bíróságon folytatódik Vitray Tamásék válása: a közös vagyon sorsa a tét

A napokban hivatalos bírósági tárgyalással folytatódik Kállay Bori és Vitray Tamás válása, ami azt is jelenti, hogy az évtizedek alatt közösen megszerzett vagyonon is osztozkodniuk kell - írja a Story magazin. A bulvárlap értesülése szerint az egyik legnagyobb vagyonelem a házaspár Gödön található családi háza. Ahogy arról néhány éve beszámoltunk, a házaspár anno mindent megmozgatott, hogy övék legyen a csodás ingatlan.

- mondta 2017-ben Vitray Tamás.

A válási procedúra amúgy csendben, mindkét fél részéről emelt fővel zajlik, a bulvárlap szerint a házon és a benne lévő ingóságokon kívül nemigen lehet vitás pont a hivatalos eljárás során. Már csak azért sem, mivel Vitray Tamásnak nemigen vannak tartalékai. Ahogy ő fogalmazott, "szeretek jól élni, hogy ne kelljen keseregni: ez nincs, az nincs. Úgyhogy félretett pénzem, tartalékaim nincsenek..."

Házassági szerződéssel könnyebb emelt fővel válni

Azt nem tudjuk, hogy a Kállay-Vitray házaspár kötött-e házassági szerződést, de az biztos, hogy általánosságban sokat segíthet egy válás során tisztázni a tulajdoni viszonyokat, ha köttetett korábban kontraktus. Ebben lefektethetik a vagyonszerzés módját, és abban a tulajdonosi részarányokat, tisztázza a házasságba belépők vagyoni helyzetét (ki az, akinek hitele van, és kinek van vagyona esetleg), és a válás utáni jogi lehetőségeket.

Házassági szerződés a gyakorlatban

Alapesetben - tehát külön házassági szerződés nélkül - a házasságban élők vagyoni viszonyait a családjogi törvény szabályozza. Eszerint házasfelek között kétféle vagyon létezik:

• házassági közös vagyon
• különvagyon

Külön vagyonnak számít az, amit a felek a házasság előtt szereztek (vettek, kaptak ajándékba stb...), de a házasság ideje alatt is lehet különvagyont szerezni, olyat "ami csak az enyém". Például amit a felek külön-külön személyre szólóan ajándékba kapnak; amit örökölnek; a szokásos, a mindennapi élet használati tárgyai; és az eddig felsoroltak eladásából vett bármilyen másik vagyontárgy tartozik ide. Vagyis a férj hiába is pályázna felesége hajkeféjére, a feleség pedig nem tarthat igényt az újonnan vett autóra, ha azt férje korábbi saját autója lecserélésével vette.

A fentiekkel szemben pedig közös vagyon minden, amit a házasság alatt a felek közösen szereztek. A szerzésben való közreműködés figyelembe vétele nélkül minden fele-fele arányban oszlik meg.

Ez tehát a törvény betűje, amitől a házassági szerződéssel lehet eltérni. Vagyis a házassági szerződés arra szolgál, hogy a házastársak máshogy állapítsák meg, hogy mi a közös, és mi a különvagyon. Általában fel szokták sorolni - mintegy vagyonleltár-szerűen - hogy mi tartozik az egyik, és mi a másik csoportba. Ezenkívül rögzíthetik azt is, hogy a jövőben mi fog közös, és mi és kinek a különvagyonába kerülni. Rendelkezhetnek úgy is, hogy különvagyonuk 15 év után is megőrizze különvagyoni jellegét, az a házasság teljes időtartama alatt se váljon közös vagyonná.

A felek megállapodhatnak, hogy

• a munkával szerzett jövedelmük közös lesz-e, és ha igen, milyen arányban
• ha gyermekeik születnek, és ezért az egyik szülő keresőképtelen lesz mert otthon marad, akkor a másik által szerzett jövedelem milyen mértékben illesse meg az otthon maradót, a kereső pedig jövedelmének milyen részét köteles a háztartásra fordítani,
• ha valamelyik fél vállalkozó, vagy cége van, akkor az maradjon-e a külön vagyona, és ha igen, akkor rögzíteni kell, hogy nem csak a nyereség az övé, de a terheket is egyedül neki kell viselni,
• a közös vagyon tekintetében módosíthatják a tulajdoni arányokat,
• vagy akár a nászajándékot is megoszthatják egymás között,
• és még számos más dolgot is rögzíthetnek: bármit amit fontosnak tartanak, hiszen a magánjogban szerződési szabadság van, a felek bármiről rendelkezhetnek, amit a jogszabályok nem tiltanak.

Fontos kiemelni, hogy házassági szerződést nemcsak a leendő házasulandók, hanem a már házasságot kötött házas férj és feleség is köthet. A szerződést közokiratba (közjegyzői okirat), vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni, különben semmis - vagyis egyáltalán nem lehet érvényesíteni a benne leírtakat. Csak az életközösség fennállása alatt lehet házassági szerződést kötni, ugyanis egy válás során ("az életközösség megszakadása után", csak hogy teljesen hivatalosak legyünk) létrejött egyezség már nem házassági szerződésnek számít, az más elbírálás alá esik.

Természetesen úgy vannak kialakítva a szabályok, hogy ne lehessen visszaélni ezzel a jogintézménnyel, ne lehessen teljesen kisemmizni egyik felet sem. Vita esetén a bíróság ugyanis felülvizsgálhatja a teljes szerződést, az nem ütközhet a jó erkölcsbe. Ez hétköznapi nyelvre lefordítva annyit tesz, hogy nem állapíthatunk meg olyan felosztást, ami aránytalanul és indokolatlanul tér el az egyik fél javára, mert akkor a szerződés szintén semmis lesz. Ha pedig egyszer már megkötöttük házassági szerződésünket, de később a viszonyok jelentősen változnak, akkor sem kell kétségbeesni, mert a szerződés utóbb módosítható, felbontható, vagy akár meg is szüntethető, amivel visszaáll a családjogi törvény rendszere, a közös és különvagyoni általános megosztás.