Tényleg ennyibe kerül egy albérlet a fővárosban? Lehet ennél még drágább?

A cég becslése szerint a magyarországi albérletpiac 110-130 milliárd forintos lehet, de nehéz pontos összeget mondani. Sokan feketén adják ki a lakásukat vagy a valósnál alacsonyabb bérletidíj-bevételt vallanak be. Ugyanakkor a jövőben jelentősen kifehéredhet ez a szegmens, mivel a jövő évi adócsomag napokban bemutatott első verziója csökkentené a kiadó lakásokból származó bevételek terheit. A tervek szerint ugyanis jövőre nem kellene a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást - EHO-t - megfizetni, ha a lakáskiadásból származó jövedelem meghaladja az 1 millió forintot.

- mondta Balogh László a cég vezető gazdasági szakértője.

Budapesten az átlagos bérleti díjak alapján a legtöbb lakás beleesett az 1 millió forint feletti éves jövedelmet termelő körbe. Így ezek után, ha legálisan adták ki őket, akkor fizetni kellett a 14 százalékos EHO-t. Ennek eltörlése ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a lakástulajdonosok automatikusan ennyivel vinnék lejjebb a bérleti díjakat. A szakember szerint az egészségügyi hozzájárulás eltörlése miatt jelentősen kifehéredhet az albérletpiac, mert a bevétel után csak 15 százalék személyi jövedelemadót kell majd fizetni,

Budapesten 130-135 ezer forint az átlagos havi bérleti díj, ami a cég előrejelzése szerint nem fog emelkedni. Áremelkedésre nincs is nagyon tér a budapesti albérletpiacon, mert a bérlők nehezen tudnák megfizetni a magasabb bérleti díjat. Budapesten az átlagfizetés majdnem kétharmadát viszi el az átlagos bérleti díj, így a kereslet bár magas, már nem nagyon lehet feljebb vinni az árakat. Vagyis nem várható, hogy az albérletárak az EHO esetleges eltörlése miatt mérséklődjenek. Inkább fordított lesz a forgatókönyv: meggátolja és stabilizálhatja az elmúlt években jelentősen emelkedő albérletárakat. A lakástulajdonosok legalizálhatják a mostani díjakból befolyó bevételt, aki pedig eddig is befizette az EHO-t a kiadás után, annál még több pénz maradhat. Vidéken, a megyeszékhelyeken, megyei jogú városokban az átlagos bérleti díjak alapján csak kevés bérbeadó érte el az 1 milliós EHO-határt, így ezeken a településeken nem hoz számottevő változást a terhelés esetleges eltörlése.

Szegeden tavaly májushoz képest 3 százalékkal 76 ezer forintra nőtt az átlagos bérleti díj, Debrecenben 7 százalékkal 80 ezer forintra, Pécsett 21 százalékkal 75 ezer forintra, Miskolcon pedig 13 százalékkal 68 ezer forintra nőtt a lakások átlagos bérleti díja. Balogh László azonban hozzátette, most még az albérletszezon előtt vagyunk: nyár végén, a szeptemberi iskolakezdés előtt jelentős felfutás várható a keresletben. Hosszabb távon azonban a vidéki városok albérletpiacára is igaz, hogy a bérlők jövedelmi helyzete gátat szab a díjemelkedésnek.

Az országos albérletpiac kiegyensúlyozottabbá válhat Budapesten és a nagyvárosokban. Az EHO eltörlése, a jövedelmi korlátok, a kínálat és kereslet kiegyenlítődése stabilabb, átláthatóbb, kiszámíthatóbb piacot eredményezhet. Ez pedig mind a bérlők és a lakásukat kiadók számára is tisztább helyzetet hozhat.