Kézrátétes módszerrel próbálkoznak a ravasz lakáskupecek

Még a nyáron írtunk arról a 20 éves fiúról, aki világméretű tombolán nyert meg egy trópusi szigetet. Az ausztrál fiatalember 49 amerikai dollárt, azaz jelenlegi árfolyamon közel 14,5 ezer forintot fizetett a tombolajegyért, ami utóbb igencsak jó vételnek bizonyult. A korábbi tulajdonosok értékbecslése szerint ugyanis, a Salamon-szigetektől északra fekvő Kosrae szigete alaphangon is 2,5 millió dollárt (725 millió forint) ér.

De nemcsak a világ másik végén próbálkoznak a lakástombolával. Néhány éve az osztrákoknál próbált meg ezzel a módszerrel megszabadulni luxusvillájától egy tulajdonos. Ő 99 eurós árusorsjegyeket bocsátottak ki, és szintén egy nyertes vitte a házat. Sőt, a sajtóhírek foglalkoztak később egy alpesi síházzal, illetve fertőmeggyesi ingatlannal is, melyeket szintén ezzel a módszerrel kívántak értékesíteni.

Igencsak pórul járt viszont az az alsómislyei férfi, aki szintén sorsolással akarta eladni házát. A férfi 20 euróért árulta a sorsjegyeket május elseje óta, bárki vehetett belőle, és eredeti tervei szerint december 20-án sorsolta volna ki a házat. Úgy számolt, hogy legalább 20 ezer jegyet elad majd.

A szlovák adóhatóság viszont már a sorsjegyárusítás kezdete óta figyelte a dolgot, majd 16 ezer eurós (közel 5 millió forint) bírságot varrtak a férfi nyakába.

Nem ez volt egyébként az első ilyen eset Szlovákiában; egy tőketerebesi járásbeli férfi is ugyanilyen módszerrel akarta értékesíteni ingatlanát, de az a kísérlet érdektelenségbe fulladt. Még az adóhivatalt sem érdekelte a próbálkozás, így büntetés sem volt.

Mit szól ehhez a NAV?

- válaszolta a Pénzcentrum megkeresésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Azaz éppen úgy, mint Szlovákiában,

A magyar "szerencsevadászok" viszont simán részt vehetnek külföldön hirdetett lakástombolán, már ha az adott országban ez legális. A Pénzcentrum megkeresésére ezzel kapcsolatban a NAV persze azt is megjegyezte, hogy:

A "kézrátétes" módszer

A NAV soraiból ellenben az is kiderül, hogy az ún. "kézrátétes" módszerrel már simán lehet próbálkozni. Ha ugyanis "a véletlen szerepe a játékosi képességekhez, tudáshoz mérten" már nem túlnyomó, akkor nincs akadálya az alternatív értékesítési módszereknek. Hogy miről is beszélünk?

Nos, néhány évvel ezelőtt egy egri háztulajdonos hirdetett versenyt: "Aki eljön, annak nem kell mást tennie, csak a ház falára rakni az egyik kezét. Aki a legkitartóbb lesz, és a legtovább bírja szünet nélkül, az lesz az ingatlan új tulajdonosa. Próbálja meg, ilyen lehetőség talán csak egyszer adódik az életben!" - olvashattuk a hirdetésben.

Mint utóbb egyébként kiderült, nem aratott osztatlan sikert a próbálkozás: mivel nem sikerült 200-250 jelentkezőt toborozni, akik letették volna a 400 ezer forintos nevezési díjat, így végül elmaradt az akció, és a tulaj felhagyott a hirdetéssel.

A nálunk még szokatlan módszer egyébként a tengerentúlról származik - honnan máshonnan. Amerikában rendszeresen adnak el így (néha promóciós céllal) autókat és ingatlanokat is. A komoly állóképességet igénylő verseny lényege annyi: a megadott időpontban összegyűlnek a benevezett (a nevezés összege változó) játékosok, és rárakják az egyik kezüket a nyereményre. Az nyer, aki a legtovább bírja. Érdekesség, hogy gyakorta az eladhatatlan ingatlanoktól akarnak így megszabadulni a leleményes ingatlanosok.