Főváros, vagy inkább vidék? Hol a legjobb lakni Magyarországon?

Annak megfejtésére, hogy miért vonzóbb egy-egy régió az országban, három kulcstényezőt vizsgáltak meg a magyar városok vonatkozásában. Az egészségügyi ellátást, az oktatási és munkahelyi lehetőségeket értékelő mutatószámból képzett "életminőség-indikátor" alapján és az ingatlanárakat is megnézve a vándorlási statisztika oka is érthetőbbé vált. Soóki-Tóth Gábor, Otthon Centrum elemzési vezetője szerint a minőségi mutatók alapján abszolút nyertesként Budapest kerületei végeztek, hiszen az első tizennégy helyen a 23 kerület valamelyike szerepelt az I, XII. V. kerületekkel az élen. A vidéki nagyvárosok közül Pécs, Szeged, Debrecen található az élen, továbbá Tiszaújváros, amely elsősorban helyben dolgozók és a körzeti orvosok magasabb arányának köszönheti pozícióját.

Ha az ingatlanárakat is figyelembe vesszük, a helyzet alig változik, ami arról árulkodik, hogy az ingatlanárakra komoly hatással vannak az életminőségi mutatók. A köztük lévő kapcsolat 0,9-es korrelációs együtthatóval írható le, amely kifejezetten erősnek mondható. Az adatokat számszerűsítve arról is információt kapunk, hogy az ingatlanárak tovább erősítik a főváros pozícióit, ezzel szemben néhány vidéki város - például Miskolc, Békéscsaba, Zalaegerszeg - esetében az életminőségi mutatóihoz képest az ingatlanárak még alacsonyabb értéket is mutatnak.

Az értékek helyes értelmezéséhez fontos látnunk azt is, hogy olyan indikátorokról beszélünk, melyek a város méretétől is nagyban függnek, ugyanakkor nem veszi figyelembe az ott lakók szubjektív vélekedését saját lakókörnyezetük minőségéről. Ezt mutatja az is, hogy az agglomeráció települései döntően a városrangsor második felében foglalnak helyet, ami korántsem jelenti valós hátrányukat, sokkal inkább azt, hogy olyan városokról beszélünk, melyek sok szállal kötődnek a fővároshoz és jellemzően a településen lakók a munkahelyi, egészségügyi szolgáltatások egy részét szintén Budapesten veszik igénybe, tovább erősítve ezzel a főváros pozícióját. Ugyanakkor a vándorlási mutatók és az ingatlanárak között is erős az összefüggés: a legjobb életkörülményeket kínáló térségek és a periférikus vidékek fajlagos ingatlanárai között ötszörös különbség mutatkozik, az előbbiek javára.