Na ez az igazi rezsicsökkentés: vagyonokat spórolunk egy óra alatt

Ebből fakadóan, amikor felébredünk, egy órával később lesz, mint rendesen lenne, továbbá este egy órával később kezd sötétedni. Mindez a szakértők szerint a nemzetgazdaságnak egy 30-40 ezres város energiaszükségletének megfelelő rezsicsökkentést jelent, pusztán azért, mert kevesebbet égetjük a villanyt.

Magyarországon a nyári időszámítást 1954-ben próbálták ki először, aztán '58-ban megszüntették, és csak 1980-ban vezették be újra. Az EU aztán 1996-ban egységesítette a szabályokat, így egész Európában ugyanakkor tekergetjük az órákat, és mindenki teker, nincs kivétel. Világszinten már nincs ilyen nagy összhang, mutatjuk is a Wikipedia ábráját:

A kék területeken van óraátállítás, a narancsszínűeken nincs (de korábban volt), a pirosakon pedig sosem volt. Látható, hogy az USA-ban, Kanadában, vagy Ausztráliában még az országhatárt se kell átlépni ahhoz, hogy óraátállítós helyről nem átállítósra kerüljünk, és az egészet még tovább bonyolítja, hogy a váltás dátuma Amerikában pár héttel az európai előtt van. Tiszta szerencse, hogy az okostelefonok órái maguktól átállnak, és rendet vágnak helyettünk a káoszban.

Az óraátállításnak egyébként a kitalálása óta vannak ellenzői, akik szerint az energiamegtakarítás nem is jelentős, cserébe annyi szervezési bonyodalommal, és potenciális egészségügyi problémával (alvászavarok és hasonlók) jár, hogy valójában nem is éri meg. Legutóbb Oroszország szállt ki az egész óratekergetési buliból, 2011-ben.