Tényleg igaz: csökkenő rezsi, csökkenő tartozások?

2012. második félév első mintavételének adatait összehasonlítva a 2013. második félév hasonló időszakának adataival megállapítható, hogy a lakossági hátralék összege összességében 14,4 százalékkal csökkent Magyarországon. Az egyes közműszektorok szerinti bontás természetesen ennél jóval komplexebb képet mutat. E szerint:

• földgáz tekintetében 14,69 százalékkal;

• villamos energia tekintetében 8,79 százalékkal;

• távhő tekintetében pedig 35,28 százalékkal csökkent a nyilvántartott lakossági hátralék az MEKH adatai szerint.

A rezsicsökkentés tehát vélhetően javított a lakosság fizetési hajlandóságán, bár a részletes adatok hiányában nehéz messze menő következtetéseket - például a szezonális eltérésekre vonatkozóan - levonni. Részletes áttekintést viszont a MEKH csak az éves adatok elemzésekor fog publikálni. Továbbra is kérdéses természetesen, hogy a kormányzat meddig tudja fenntartnai a drasztikus árcsökkentések stratégiáját (mint ismert, hamarosan további 11,1 százalékkal csökken a villamos energia, a gáz és a távfűtés ára).

Energiapiaci elemzők ugyanis hosszabb távra egyértelműen az energiaárak növekedését valószínűsítik. Szerintük a világpiacon az energiahordozókhoz való hozzáférés feltételeit négy dolog befolyásolja:

• a kitermelés nehezedő körülményei

• a szabadpiaci kereslet növekedése

• a lelőhelyeken tapasztalható politikai-katonai feszültségek és végül

• az energiafüggőséget kihasználó nemzetközi nyomásgyakorlás

Amely ország ezektől a hatásoktól függetleníteni tudja magát, az tartósan alacsonyan tarthatja az energiaárakat. Magyarország viszont aligha büszkélkedhet ilyen adottságokkal. Ezért, a mesterségesen alacsonyan tartott energiaárakat hosszabb távon fenntartásokkal érdemes kezelni. Főként annak tudatában, hogy a magyar közműszolgáltatások ára nemzetközi összehasonlításban egyáltalán nem nevezhető kiugrónak.