Budapesti luxuslakások: viszik, mint a cukrot

Továbbra sem esett vissza a keresleti szint a tavalyi átlagra. Idén júliusban 79 ponton áll a Keresleti Index, amely az egy évvel ezelőtti szintnél 4 százalékponttal magasabb - derül ki a Duna House legfrisebb elemzéséből.

Júliusban szembetűnő a nyugati országrész tégla lakásainak magas átlagára, lakás- és négyzetméter árat is tekintve. Ennek oka, hogy több igen nagy értékű, újszerű, drága Balaton-parti ingatlan cserélt gazdát. Nem változott jelentősen a kép a budapesti "sztárkerületek" között, ami a vevői célpontok rangsorát illeti. Továbbra is a 13., majd a 11. kerületek vezetnek és a 2. kerület is a figyelem fókuszában van még. Kiugró viszont az emelkedés a belváros kerületeiben, főleg a 6. és 7.-ben. A 20. fölötti kerületek népszerűsége továbbra is csekély, sőt egy hónap alatt még tovább csökkent.

A vidéki házak esetében továbbra is átlag 10 százalék fölötti vevői alkura került sor júliusban. Duplájára, 8 százalékra nőtt azonban a fővárosi házak árleviteli mutatója, cserébe ugyancsak 8-ra csökkent ugyanitt az alku. A panelek esetében stabilan 3 százalék irányár csökkentésre volt szükség, ez nem is igen változik, hiszen a típuslakások árait könnyű reálisan megállapítani. Itt viszont 5-ről 6 százalékra nőtt a vevői átlagalku, az elmúlt két hónap összehasonlításában.

Júniusban a fővárosi vevők fele vallotta magát beosztott státuszúnak, ez júliusra 35 százalékra csökkent, a 10,5 milliós átlagos vásárlási ár azonban egymillióval nőtt. Erős továbbra is a befektetői jelenlét (27%), átlagban 13 milliót költöttek 55 négyzetméter körüli lakások vételére. Vidéken a nagyobba költözni vágyók ismét felugrottak a második helyre az elsőlakás vásárlók mögé és újra a vevők közel negyedét teszik ki. 16,5 milliót költöttek 102 négyzetméteres lakásra átlagosan. A befektetők továbbra is a vevők ötödét teszik ki, stabilan 9 millió fölött költenek 60 m2-nél valamivel nagyobb lakások vásárlására.

A budapesti eladók kormegoszlása júliusban viszonylag kiegyenlített volt a 30-60 évesek között, vagyis nem volt a megszokott kiugrás a 30-asok táborában. A nagyobba költözők továbbra is vezetők az eladási listán 39 százalékos arányukkal. 16 millióért válnak meg ingatlanjuktól átlagosan 25-ért vásárolnak. Vidéken viszont folyamatos a csökkenés a nagyobba lakásba költözés miatt eladók arányában. Májusban 31 százalék, júniusban 26 százalék, júliusban pedig 21 százalékot tettek ki az összes eladók között. Az örökölt lakások értékesítése azonban stabilan az eladások harmadát teszik ki már hónapok óta, legfeljebb az átlagértékek változnak. Idén júliusban 7,5 milliós átlagáron, vagyis egymillióval drágábban adták ezeket az - egyébként ugyanolyan méretű (69 m2) - lakásokat, mint egy hónappal ezelőtt.

Az ingatlan tranzakciók júliusi paramétereit az egy évvel ezelőtti adatokkal hasonlítottuk össze. Vidéken a 40-60 négyzetméter közötti lakások a legkedveltebbek, de egy év alatt csökkent az arányuk és nőtt a nagyobb, 60-80 négyzetméter közöttieké. Érdekes, hogy ennek ellenére épp az olcsóbb négyzetméter és fajlagos kategóriák aránya nőtt. Pest megyében látványosat zuhant a 10-15 millió közti ingatlanok aránya a két hónap összehasonlításában. A fővárost vizsgálva, ugyancsak a két júliusi hónap viszonylatában feltűnő, hogy Budán eltolódott a legerősebb négyzetméterár kategória a drágább 250-300 Forint/négyzetméter sávba és Pesten is inkább az olcsóbbak aránya csökkent. Kiugró továbbá a budai drága ingatlanok iránti vásárlói aktivitás, főleg a 25-30 éa a 40 millió fölötti árkategóriákban.