Perkálhat az albérlő: havi 800 ezer a legendás magyar villa

Havonta 800 ezer forintos bérleti díjért bárki részese lehet a magyar építészeti örökség egy szeletének. Kiadó ugyanis a Lejtő úton található Dálnoki-Kováts villa, melyet a magyar bauhauslerek Breuer Marcell mellett legnevesebbike, Molnár Farkas tervezett, s amely 1933-ban első díjat kapott a Velencei Triennálén, családi ház kategóriában.

A hirdetés szövege szerint az 1932-ben épült villa, amely az Országos Iparegyesület egykori igazgatójának, Dálnoki-Kováts Jenő számára épült  fantasztikus hangulatával azonnal magával ragadja a szemlélőt. Az épület a szépség, a praktikum és a letisztult forma szintézise - így nem csoda, hogy az építészeti irányzat szerelmesei gyakran a "fényre épített házként" aposztrofálják.

Az 190 négyzetméter alapterületű épület egyébként műemléki védettséget élvez, melynek legutóbbi, nagyon körültekintően elvégzett felújítása során a tulajdonosok különös figyelmet fordítottak arra, hogy a legapróbb részleteiben is minden a helyére kerüljön. Megtartották az eredeti funkciókat és nagy igényességgel és hozzáértéssel válogatták a stílushoz illő bútorokat és dísztárgyakat, melyek önmagukban is komoly értéket képviselnek és csodálatosan illeszkednek a polgári miliőhöz. A hatalmas, ápolt kert, idilli díszletként veszi körül és emeli ki az épület harmonikus arányait.

A házat mindazonáltal nem csak bérelni lehet, az Engel&Völkers ugyanis 285 millió forintért hirdeti saját portálján. Az ár elsőre természetesen soknak tűnik, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy míg a háborúban számos, a Bauhaus hatását mutató lakóház elpusztult, vagy mára csúfosan átépítették, a Dálnoki-Kováts-villa máig építéskori állapotát mutatja. S ez a védettség miatt így is marad.

Korábban: "30 millió alatt nincs eladó Makovecz-villa: itt a lista"

Kérdés persze, gazdára talál-e az épület, hiszen rengeteg kötöttség is jár vele. A rendelkezésre álló információk szerint például jelenleg nem lehet gépkocsival behajtani a telekre - bár ezt "elvileg" egy támfal építésével orvosolni lehet. Piaci szereplők szerint ugyanakkor a túlkínálat miatt manapság csak azok az ingatlanok eladhatóak, amelyek valamilyen plusz értékkel rendelkeznek - legyen szó valamilyen különleges funkcionális dologról, vagy éppen egy egyedi, egzotikus helyszínről, s kétség kívül ide tartoznak a hozzáadott építészeti értékek is. A Dálnoki-Kováts villánál ezen tulajdonságok pedig egyértelműen jelen vannak.

Az ingatlanosok tapasztalatai szerint egyébként ebben az árszegmensben a készpénzes tranzakciók uralják a piacot. Pedig nincs akadálya a hitelből történő finanszírozásnak. A jelzáloghitelek esetében nincs meghatározva maximum felvehető hitelösszeg, ezt alapvetően a jogszabály által előírt hitel/fedezeti arányok, az ingatlan értéke, illetve a jövedelemfedezettség határozza meg. Mindazonáltal a magas hitelösszeg miatt a lakossági hitelezés kereteibe egy ilyen ügylet "nem fér" bele, így a megszokottól általában eltérő hitelbírálatra és döntésre van szükség. Ebbe beletartozik az ügyfél hitelképességének, jövedelmi helyzetének mélyebb elemzése, az ingatlanértékből adódó plusz kockázatok alapos mérlegelése, hiszen ilyen nagy összegű hitelkihelyezésnél a visszafizetés mellett az ingatlan mobilizálhatóságára is hatványozottan figyelni kell.