Sógoréknak meg sem kottyan a brutális benzinár

Bár e hét szerdán bruttó öt forinttal csökkentette a MOL a gázolaj nagykereskedelmi listaárát, ugyanakkor a benzinét változatlan szinten hagyta. Miközben tehát némileg csökkent a dízelautóval járókra nehezedő nyomás, továbbra is rekordáron mérik a 95-ös benzint Magyarországon. Mindez azt jelenti, hogy a benzint átlagosan 425-426 forintos, a gázolajat pedig 445-446 forintos literenkénti áron vételezhetik a mögöttünk álló hét közepétől az autósok.

Jól látszik tehát, hogy az átlagárak is jócskán átlépték a korábbi 400 forintos lélektani határt. Ugyanakkor mivel az egyes kutak árképzése egymástól eltérő, lehet találkozni extrém példákkal is bőven az országban. A Pénzcentrum.hu kutatásai szerint akad olyan kút az országban, ahol 445 forintért mérik a 95-ös literjét, s találni olyan szolgáltatót, ahol 465 forintba kerül egy liter gázolaj. Bár a folyamatosan rekordokat döntő üzemanyagárak a legtöbb hazai autóst sokkolják, nagy kérdés ugyanakkor, hogy mi újság régiós szinten, illetve Európa egyes országaiban.

A hazai üzemanyagárak utóbbi egy évben látott jelentős mértékű emelkedését több tényezőre lehet visszavezetni - mondta el a Pénzcentrum.hu érdeklődésére Sándor Dávid, a Portfolio.hu elemzője. Tavaly a tavaszi hónapokban az észak-afrikai és közel-keleti tüntetéssorozat tartósan 100 dollár fölé hajtotta az olaj árfolyamát, majd az év második felében a forint árfolyamának dollárral szembeni gyengülése is a hazai üzemanyagárak emelkedése irányába hatott. Az adótételek emelkedése csak hab volt a tortán, novemberben a gázolaj jövedéki adója literenként 13 forinttal került feljebb, majd idén január elsejétől az áfa-kulcs emelkedése drágította tovább a benzint és gázolajat.

Mint azt az elemző elmondta: a régióban, sőt Európa-szerte is hasonló folyamatokat figyelhettünk meg az üzemanyagárakban, mint itthon. Az alapanyagok drágulása és a dollár erősödése miatt mindenhol emelkedett a benzin és gázolaj ára, a forint árfolyamának nagyobb kilengése miatt azonban a hazai árakat ilyen szempontból kedvezőtlenebbül érintette. A benzin esetében így az EU középmezőnyébe tartozunk, a gázolaj tekintetében viszont már drágák vagyunk. Utóbbiban persze az EU-s szinten legmagasabb áfa-terhelés és a jövedéki adó hónapokkal ezelőtti emelése is szerepet játszhat. Amerikában fele annyiba kerül az üzemanyag, mint Magyarországon, aminek a fő oka az adóztatás eltérő mértékében keresendő. Míg Európában az üzemanyagárak felét az adók teszik ki, addig Amerikában mindössze az ár nagyjából 15%-ára rúgnak.

Az előttünk álló időszak tekintetében továbbra is nagyobb kockázata van annak, hogy a hazai üzemanyagárak a jelenlegi szintek közelében maradnak, vagy további magasságok irányába emelkednek - véli Sándor Dávid. Az elemzők szerint ugyanis az olajár idén a 100 dolláros szint felett maradhat, amennyiben pedig az iráni geopolitikai feszültségek erősödnek, a jelenleginél magasabb szintekre emelkedhetnek. Eközben az európai adósságválság közepette a dollár árfolyama várhatóan erős szinteken marad majd az euróhoz és a forinthoz képest is.

A magas árak természetesen a hazai üzemanyagfogyasztás csökkenését okozzák. Ez a benzin esetében szembetűnőbb lehet, a gázolaj piacán ugyanis a fuvarozók és egyéb nagyfogyasztók stabilabb keresletet támasztanak. Bár egyértelmű, hogy országonként is jelentős különbségek mutatkoznak az üzemanyagok árában, ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy az üzemanyagárak miként is hatnak az adott családok pénztárcájára. A rendelkezésre álló jövedelmekhez viszonyítva ugyanis még inkább előtérbe kerülhetnek az üzemanyagárak.

Mivel munkabérek tekintetében jelentős különbségek mutatkoznak ágazatonként, így az országonkénti eltérések szemléltetéséhez az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalának (EUROSTAT) minimálbérekről készült adatait vettük alapul. Ez alapján jól látszik, hogy Magyarország csak a vizsgált országok alsó negyedében kapott helyet. Egy példával szemléltetve ez azt jelenti, hogy a hazánkban jelenleg hatályos minimálbér összege (93 ezer forint) alig egynegyede az Írországban, Belgiumban, illetve Hollandiában törvényileg meghatározott összegnek.

A jövedelemkülönbségek természetesen egyértelműen megmutatják azt is, hogy egy adott ország lakóinak mennyire is jelentenek mindennapi problémát a folyamatosan rekordokat döntögető üzemanyagárak. Amennyiben megvizsgáljuk az egy főre jutó minimálbér összegéből megvásárolható üzemanyag-mennyiségeket országonként, jól láthatóvá válik, hogy akadnak államok, melyek lakóit - a helyi árakhoz képest is - csak szúnyogcsípésként éri a jelenlegi üzemanyagár.

Míg Magyarországon alig 200 liter üzemanyagra futja a 93 ezres havi minimumból, addig Luxemburgban például több mint 1 300 liter naftát tankolhatnának a helyiek. Néhány példával szemléltetve az eltéréseket ez azt jelenti, hogy míg hazánkban 10 literes átlagfogyasztással egy alig 2 000 kilométeres útra futja egy havi minimálbérből, addig Luxemburgban közel 13 000 kilométert tehetnek meg a helyiek az egy havi minimumból. Tehát míg egy magyar négyszer oda-vissza megjárja a Budapest-Bécs távolságot, addig egy luxemburgi lakos ugyanezt a távolságot akár huszonhatszor is levezethetné, már amennyiben erre áldozná havi minimum keresetét.

A számok tehát mindenképp elgondolkodtatóak és valamiféle gazdaságossági fordulat megtételére, takarékosságra ösztönöznek. A cél nyilván mindenki számára az, hogy lehetőleg a fogyasztási szokások alapvető megváltoztatása nélkül csökkentse az üzemanyagköltségeket. Az egyre növekvő benzin-, illetve gázolajárak miatt sokan sokféleképpen próbálnak spórolni az üzemanyagköltségen, ám nem mindig az autó lerakása a megoldás, sokat takaríthatunk meg néhány egyszerű és ésszerű lépéssel is:

- Az egyik legfontosabb, hogy mindig gondoljuk át és városon belül is tervezzük meg az útvonalat, hogy ne tegyünk felesleges kitérőket, kerülőket, és lehetőség szerint a kisebb forgalommal, kevesebb várakozással bíró utakat válasszuk.

- Vegyük fel a forgalom tempóját, tartsuk a megfelelő sebességet, válasszuk meg optimálisan a sebességfokozatot és kerüljük a hirtelen, hosszantartó kigyorsításokat, illetve a sűrű fékezéseket. Ha betartjuk a követési távolságot, nem kell olyan gyakran fékeznünk, nem használjuk annyit a kuplungot. A hosszabb várakozásoknál kapcsoljuk ki a motort. Ha ezekre odafigyelünk, egy út során akár 20%-kal is csökkenthetjük a felhasznált üzemanyag mennyiségét.

- Igyekezzünk minél többet használni a motorféket, hiszen ilyenkor a korszerű gépkocsik teljesen leállítják az üzemanyag befecskendezését, ezért motorfék üzemmódban 0 a fogyasztás. Ha például már előre látjuk, hogy piros a lámpa és nincs szükség hirtelen fékezésre, vegyük le a lábunkat a gázpedálról, hogy a motorfék segítse a fékezést.

- Mielőtt elindulunk, ellenőrizzük a kerekek nyomását, ugyanis a túl puha gumik növelik a gördülési ellenállást, nagymértékben hozzájárulva ezzel a fogyasztás növekedéséhez. A megfelelő keréknyomással akár 2-3%-os üzemanyag megtakarítást is elérhetünk.

- Csökkentsük az összsúlyt és a légellenállást. Mindig csak a szükséges tárgyakat vigyük magunkkal és kerüljük a fölösleges holmik fuvarozását, mivel a gépkocsin kívül felszerelt tartozékok a fokozott légellenállás miatt akár 18%-os fogyasztásnövekedéshez is vezethetnek. Ha nincs rájuk szükség, szereljük le a csomag- vagy biciklitartókat. 80 km/h sebességnél a tetőcsomagtartó 0,7 literrel, a tetőn szállított kerékpár pedig akár 3 literrel is megnövelheti a 100 kilométerre vetített fogyasztást.

- A gyártó által előírt időközönként nézessük át autónkat, hogy fenntartsuk a motor hatékonyságát. Cseréljük a gyertyákat, a szűrőket, illetve a kopó alkatrészeket, így a hatásfok javulásával akár 15%-os benzin- vagy gázolaj plusz költségtől mentesülhetünk.

- Az ablakfűtés funkció mérséklésével is spórolhatunk az üzemanyagon, éppen ezért tartsuk a lehető legtisztábban az ablakokat, mert akkor nem párásodnak be olyan könnyen, és nem kell olyan gyakran bekapcsolni az üzemanyagot faló fűtést vagy a légkondicionálót. Az ülésfűtés használatának minimalizálásával is sokat takarékoskodhatunk, hiszen ez a berendezés is a motor által elégetett benzint használja energiaforrásként.