Eszkimó olajsejkeket szül az orosz-amerikai kincskereső verseny?

Az amerikai Healy jégtörő még hétfőn futott ki a sarkvidék irányába, amelyet szerdánegy kanadai kutatóhajó követett. Pontos méréseket végeznek annak megállapítására, hogy hol végződik az észak-amerikai kontinens. Röviddel korábban egy orosz atomjégtörő és egy kutatóhajó mért a térségben, majd az orosz kormány nyilatkozatban közölte, hogy jogot formál egy 1,2 millió négyzetkilométernyi területre, amely közvetlenül az Északi-sark alatti részeket is magában foglalja.

Ilyen lesz a Föld jégsapka nélkül - képek

Meteorológusok szerint néhány éven belül a sarki jég nyáron elolvad, ami megkönnyíti a térség gazdasági hasznosítását, így a tét óriási. Az Északi-sark környéke hatalmas nyersanyagkészletekkel rendelkezik, ott található a világ energiahordozó-tartalékainak mintegy negyede, jelentős készletek vannak ónból, mangánból, nikkelből, aranyból, platinából és gyémántból is. Kőolajból akár kétszer annyi lehet a térségben, mint - a világ vezető exportőr országában - Szaúd-Arábiában. Vonzó lehet még a halállomány is.

Rémítő meglepetést tartogat számunkra az olvadó jégsapka!

Az arktiszi területekre a már említett három ország mellett Norvégia, Dánia is pályázik. Az érintett öt állam két évvel ígéretet tett, hogy elkerüli a területi konfliktusokat, és a gazdasági célokat összhangba hozza a környezetvédelmi feladatokkal.

Jogszabályi háttér

Oroszország 1997-ben ratifikálta az ENSZ tengerjogi egyezményét. Ennek értelmében a területi vizeket a környék országai 12 tengeri mérföldre terjeszthetik ki, s 200 tengeri mérföldnyi, bizonyos esetekben 350 tengeri mérföldnyi kizárólagos gazdasági jogot vindikálhatnak maguknak (1 tengeri mérföld 1853 méter). Most viszont az érintett országok azzal érvelve akarnak saját gazdasági zónákat kialakítani, hogy a terület lényegében az eurázsiai, illetve az észak-amerikai kontinentális talapzat természetes meghosszabbítása.